A kijárási korlátozás vállalkozásokat érintő kérdései és válaszai (kormányrendelet a cikk végén)

A lakóhely, a tartózkodási hely, a magánlakás elhagyására csak a rendeletben meghatározott alapos indokkal kerülhet sor. A korlátozó intézkedések betartását a rendőrség ellenőrzi, a katonai rendészet és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti bármely szerv bevonásával.

Alapos indoknak minősül a munkavégzés, amely felveti a kérdést, hogyan tudja a munkavállaló, illetve a vállalkozó igazolni, hogy munkavégzés céljából hagyta el tartózkodási helyét? Mivel végrehajtási rendelet (még) nincs, így nem világos, hogy milyen eszközökkel  akarják ellenőrizni és mivel tudjuk igazolni.  Nincs formanyomtatvány, amelyen a munkáltató igazolást tudna kiállítani a dolgozóinak, ezért az szabadon megfogalmazható (lásd a cikk mellékleteként egy mintát). Fontosnak tartom felhívni a figyelmet, hogy személyes irataidat (személyi igazolvány vagy jogosítvány/útlevél, lakcím kártya) ezentúl mindig tartsd magadnál, ha elhagyod otthonodat, tartózkodási helyedet! Ellenőrizd, hogy a valós tartózkodási helyed szerepel-e a lakcímkártyán, amennyiben nem, úgy kérj igazolást (szabadon szerkesztett) az ingatlan tulajdonosától, haszonélvezőjétől. (A problémák elkerülése végett.)

Mit kell(ene) tartalmaznia egy munkavégzésről szóló igazolásnak?

  1. A cég neve, adószáma, címe, a vezető elérhetősége i (akinél ellenőrizhetik az engedély hitelességét)
  2. A munkavállaló pontos adatai
  3. A munkavégzés helye, amelyre az engedély szól. Ha a munkavállaló munkája megkívánja, hogy folyamatosan mozogjon, utazzon (pl. ételfutár, vagy építkezésről építkezésre  járó ellenőr stb.) akkor egy szélesebb terület meghatározás (pl. Borsod-Abaúj-Zemplén megye területe)
  4. Azt a szöveget, hogy munkavégzés céljából lett kiadva az engedély
  5. A munkavégzés időpontját (pl. hétfőtől péntekig 8.00órától 16.00 óráig)

Véleményem szerint ennél több adatot felesleges feltüntetni, elég valószínű, hogy napokon belül megjelenik egy kötelezően alkalmazandó nyomtatvány, vagy más módon fognak kötelezni minket az igazoláskiállítására.

Mivel tudja igazolni az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás tagja, hogy munkavégzés céljából tartózkodik máshol?

Mindkét esetben lehetséges igazolási forma az ügyfélkapu használatával elérhető ebev felületről letöltött törzsadat. Itt találod: https://magyarorszag.hu/szuf_fooldal#ugyleiras,242093a4-438d-47cb-8af7-0f2d66a3a3bb

Bejelentkezés után itt találod:


Másik lehetséges megoldás egyéni vállalkozó esetén a webes ügysegédről igényelt hatósági bizonyítvány. Ezt itt találod: https://www.nyilvantarto.hu/ugyseged/

Társas vállalkozó ügyvezetője esetén megfelelő lehet egy cégkivonat, amelyet innen tudsz letölteni: https://www.e-cegjegyzek.hu/

Ha társas vállalkozás tagjáról van szó, aki nem ügyvezető, akkor a munkavállalónak kiállított igazolás szerinti tartalommal állítsuk ki az igazolást.

Jogviszonyigazolás minták:

71/2020. (III. 27.) Korm. rendelet

a kijárási korlátozásról

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

  1. § (1) Mindenki köteles más emberekkel a szociális érintkezést – a közös háztartásban élők kivételével – a lehető legkisebb mértékűre korlátozni, és a másik embertől lehetőség szerint legalább 1,5 méter távolságot tartani.

            (2) Az (1) bekezdést a tömegközlekedés során is alkalmazni kell.

    2. § Vendéglátó üzletben – az ott foglalkoztatottak kivételével – tartózkodni tilos. Kivételt képez az elvitelre              alkalmas ételek kiadása és szállítása.

    3. § A lakóhely, a tartózkodási hely, illetve a magánlakás elhagyására az e rendeletben meghatározott alapos indokkal kerülhet sor.

    4. § (1) A 3. § szerinti alapos indok:

a) a munkavégzés, a hivatásbeli kötelezettség, a gazdasági, mezőgazdasági és erdészeti tevékenység,            valamint az ezek elvégzéséhez nélkülözhetetlen anyagokat, valamint eszközöket árusító üzletben (különösen a műszaki cikket, az építőanyagot és eszközöket árusító üzletben) történő vásárlás,

b) napközbeni kiscsoportos felügyelet okán a kiskorú gyermek kísérése,

c) az egészségügyi ellátás és szolgáltatás igénybevétele, beleértve a gyógyító tevékenységen túl a testi és a lelki egészség megőrzése céljából nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat (különösen pszichoterápiás ellátás, fizioterápiás kezelés, gyógytorna),

d) az egyéni szabadidős sporttevékenység, szabadidős célú gyalogos közlekedés az 5. § szerint,

e) a házasságkötés és a temetés szűk családi körben,

f) a napi fogyasztási cikket értékesítő élelmiszerüzletben (a továbbiakban: élelmiszerüzlet) történő vásárlás,

g) a napi fogyasztási cikket értékesítő egyéb (illatszert, a drogériai terméket, a háztartási tisztítószert, a vegyi árut és a higiéniai papírterméket árusító) üzletben (a továbbiakban együtt: drogéria) történő vásárlás,

h) az állateledelt, takarmányt forgalmazó üzletben történő vásárlás,

i) a mezőgazdasági üzletben történő vásárlás, ideértve műtrágyát értékesítő üzletet és vágóhidat,

j) a piacon, a helyi termelői piacon (a továbbiakban együtt: piac) történő vásárlás,

k) a gyógyszert, a gyógyászati segédeszközt forgalmazó üzletben (a továbbiakban együtt: gyógyszertár) történő vásárlás,

l) az üzemanyag-töltőállomás felkeresése,

m) a dohányboltban történő vásárlás,

n) a fodrász, a manikűrös szolgáltatások igénybevétele,

o) a szállítási, tisztítási és higiéniás szolgáltatások igénybevétele,

p) a gépjármű- és kerékpárszerviz, a mezőgazdasági és erdészeti gépek és berendezések javításával kapcsolatos szolgáltatások igénybevétele,

q) a hulladékgazdálkodással összefüggő szolgáltatások igénybevétele,

r) a legszükségesebb esetben a személyes megjelenést igénylő ügyintézés, így hatósági, banki, pénzügyi, biztosítási és postai szolgáltatások igénybevétele,

s) az állatok ellátása, háziállat közterületi sétáltatása, az állatorvosi rendelő és az állatkórház látogatása,

t) a szülői jogok és kötelezettségek,

u) a hitéleti tevékenység.

(2) Alapos indok továbbá – az 1. §-ban meghatározottak betartásával – a magáról gondoskodni nem tudó, vagy segítéségre szoruló személy (például kiskorú személy, idős személy és beteg személy) részére történő segítségnyújtás.

  1. § Egyéni szabadidős sporttevékenység, szabadidős célú gyalogos közlekedés külterületen, valamint a települések belterületén – lehetőség szerint a zöldterületeken – egyedül vagy ugyanazon háztartásban élőkkel közösen folytatható azzal, hogy másoktól legalább 1,5 méter távolságot kell tartani.
  2. § (1) Saját és családja érdekében a 65. életévét betöltött személy az élelmiszerüzletet, drogériát, piacot vagy gyógyszertárat 9.00 óra és 12.00 óra közötti időben látogathatja.

(2) Az élelmiszerüzletben, drogériában, piacon vagy gyógyszertárban 9.00 óra és 12.00 óra közötti időben az ott foglalkoztatottak kivételével kizárólag az (1) bekezdés szerinti személy tartózkodhat.

  1. § Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott korlátozás, valamint a 2. §-ban és a 6. § (2) bekezdésében meghatározott előírás érvényesítése a helyiség üzemeltetőjének a felelőssége.
  2. § (1) E rendelet szerinti korlátozó intézkedések betartását a rendőrség ellenőrzi, a katonai rendészet és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti bármely szerv bevonásával.

(2) E rendelet szerinti korlátózó intézkedések be nem tartása esetén a rendőr a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) szerinti intézkedéseket és kényszerítő eszközöket a szükségesség és arányosság követelménye betartásával az Rtv.-ben meghatározott módon alkalmazhatja.

  1. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabstv.) 1. § (1) bekezdésétől eltérően szabálysértést követ el, aki az e rendeletben meghatározott korlátozó intézkedést megszegi.

(2) A Szabstv. 11. § (1) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti szabálysértés esetén a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint.

  1. § (1) Ez a rendelet 2020. március 28. napján lép hatályba.

(2) Ez a rendelet 2020. április 11-én hatályát veszti.

11. § Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (III.) szóló 46/2020. (III. 16.) Korm. rendelet 1. §-a nem alkalmazható.

Ha nem akarsz lemaradni a tippekről és újdonságokról, iratkozz fel most! ?

További cikkek

Dropshipping vagy fulfillment?

Az e-kereskedelem rohamos fejlődésével egyre több vállalkozás választja a dropshipping vagy a fulfillment szolgáltatásokat a terméklogisztika terén. Mindkét modell lehetővé teszi, hogy a kereskedők a

Tovább »

5 lépés a sikeres vállalkozás felé

Sok ember vágya, hogy saját vállalkozásával önállóan dolgozhasson és hatékonyabban befolyásolhassa a saját életét és jövőjét. Azonban az új vállalkozás indítása nagy kockázattal és felelősséggel

Tovább »

Írj nekünk!