A cikk végén képernyő képekkel, lépésről lépésre!
Elsőként egy fontos tény, mert ezzel kapcsolatban sok vállalkozás tévedésben van:
Társas vállalkozást nem lehet szüneteltetni! Akkor sem, ha katás! Szüneteltetni kizárólag egyéni vállalkozó tud.
Második fontos dolog: szüneteltetést csak a vállalkozó ügyfélkapuján keresztül lehet elindítani, könyvelő meghatalmazással nem tudja!
Harmadik nagyon fontos dolog: jelenleg túlterhelt a SZÜF portál, így elképzelhető, hogy nem sikerül határidőben teljesíteni a bejelentést. Várhatóan nagyon sokan fognak március 31-én szüneteltetést bejelenteni. Ebben az esetben adnak rá lehetőséget, hogy utólag, e-papír alkalmazás útján tedd meg a bejelentést. Macerás, időrabló és problémás. Erről fogok majd egy újabb bejegyzést írni.
A szünetelés időtartama legalább egy hónap és legfeljebb két év. A szünetelés a bejelentés napját követő naptól él. Tehát, ha április 1-től akarod a vállalkozásodat szüneteltetni, akkor a bejelentést március 31-én kell megtenni. Nem hamarabb és nem később! A szünetelés kezdő időpontját követő egy hónapon belül a tevékenységet újra folytatni nem lehet, ki kell várni az egy hónapot. (Ebben az esetben a tevékenység folytatására vonatkozó bejelentés érvénytelen lesz!) Az egy hónap után viszont akár 1 napra is elkezdhető újra a tevékenység, majd utána lehet újra szüneteltetni.
A szünetelés kezdetét elektronikus úton, a https://www.nyilvantarto.hu/ugyseged/ oldalon kell bejelenteni. Igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó tevékenysége szüneteltetésének a feltétele, hogy az egyéni vállalkozó igazolványát a Hatóságnak személyesen vagy postai úton leadja. Az igazolványt a Hatóság az igazolvány beérkezésének vagy leadásának napján érvényteleníti, és ennek tényét bejegyzi a nyilvántartásba. Az elektronikus úton megtett bejelentés akkor lesz érvényes, ha a tevékenység szünetelését a nyilvántartásban bejegyezték. Erről értesítést küldenek, amely megtekinthető a Webes Ügysegéd felületén. (Le is tölthető.) A bejelentett adatok bárki által megtekinthetők az Egyéni vállalkozók nyilvántartásában. Itt tudod ellenőrizni – és kell is! – üzleti partnereidet, amennyiben egyéni vállalkozás keretében végzik tevékenységüket. A felületen megjelenő adatok 5 percenként frissülnek. (Állítólag… )
Amennyiben pénzforgalmiszámla nyitásra kötelezett egyéni vállalkozó vagy (mert áfakörös vagy, nem alanyi mentes), úgy a szünetelés ideje alatt a számládat megszüntetheted. Ha úgy döntesz, hogy megtartod, akkor a szünetelés tényét a bankod felé is jelentened kell, ugyanis a szünetelés ideje alatt a bankszámládon jóváírt bank által fizetett kamat nem számít vállalkozói bevételnek, hanem az kamatjövedelem lesz, és a banknak adó megállapítási, levonási és bevallási kötelezettsége van ezzel kapcsolatban.
A szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat. Az egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni. Amennyiben a tevékenységet az egyéni vállalkozó folytatni kívánja, úgy azt a fenti linken szintén a megelőző napon be kell jelenteni. A szünetelés kezdetének és végének bejelentése is illetékmentes.
Mit jelentenek mindezek a gyakorlatban?
A szüneteltetés ideje alatt nem folytathatsz vállalkozói tevékenységet és alkalmazottat sem foglalkoztathatsz. (Van kivétel.) Társadalombiztosítási szempontból ezen időszak alatt szünetel a biztosításod is, tehát ellátás sem illet meg, táppénzre és egészségügyi szolgáltatásra sem vagy jogosult. Legalábbis az egyéni vállalkozásod által. Amennyiben máshol biztosított vagy, úgy természetesen annak a jogviszonyodnak az alapján továbbra is biztosított vagy. Mivel egyéni vállalkozóként nem vagy biztosított és személyes jövedelmet sem vehetsz ki a vállalkozásodból, így nincs járulékfizetési kötelezettséged és a szünetelés ideje alatt erről a bevallásokat sem kell benyújtanod (58-as bevallás!). Ha a vállalkozásodon kívül máshol sincs jogviszonyod, tehát egyáltalán nem vagy biztosított, úgy be kell jelentkezned a szünetelés első napjától egészségügyi szolgáltatási járulék tekintetében és a szünetelés időtartama alatt minden napra meg kell fizetned. Ez 2020-ban havi 7.710 Ft, egy naptári napra 257 Ft.
Katásként akkor mentesülsz a szünetelés idejére a kata fizetése alól, ha a szünetelés időtartama az adott hónap egészében fennáll. Tehát, ha április 1-én jelented be a szünetelést, akkor április hónapra még kell katát fizetned, mert a szünetelés csak a bejelentést követő naptól él, vagyis árilis 2-től. Ahány hónapra nem kell megfizetned a katát, annyiszor 1 millió forinttal csökken az éves kata kereted és ha az iparűzési adóban a tételes fizetést választottad, akkor a 2,5 millió forintos adóalapot is arányosan kell megállapítani. Ha alanyi mentes vagy áfában, akkor szünetelés esetén az alanyi mentesség értékhatára nem változik, nem kell arányosítani!
Az egyéni vállalkozó a szünetelés ideje alatt gazdasági tevékenységet nem folytathat, de mi történik abban az esetben, ha a vállalkozó tevékenységének szünetelése alatt folyik be olyan bevétel, melyet még a szünetelés kezdete előtt teljesített és számlázott ki a vállalkozó, illetve olyan kiadásai merülnek fel, melyek kiegyenlítése nélkül a vállalkozói tevékenységét folytatni később nem tudná?
A személyi jövedelem adó hatálya alá tartozó (nem katás) egyéni vállalkozó a szünetelés időszakában költséget (ide értve az értékcsökkenési leírást is) nem számolhat el. Kivéve:
A szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig
- befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek,
- igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségnek
minősül, amelyet az egyéni vállalkozó a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában vesz figyelembe.
A szünetelés befejezését követően a tevékenység folytatása előtt
- a legfeljebb három évvel korábban beszerzett, és utóbb a tevékenység végzése során felhasznált anyag-, árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység folytatásához szükséges és a szünetelés időszakában elkerülhetetlen egyéb kiadásait elszámolhatja,
- a legfeljebb három évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírásának elszámolását megkezdheti.
Amennyiben a vállalkozás az adóév minden napján szünetel, úgy a befolyt bevételekre és a felmerült kiadásokra az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
De mi a helyzet a katásokkal, ha a szünetelés ideje alatt folyik be bevétel, amelyet még a szünetelés előtt számláztak ki?
Sajnos, erről nem rendelkezik a kata törvény, de egy NAV állásfoglalás szerint kata bevételnek kell tekinteni, hiszen a kata alanyiság a szünetelés ideje alatt is fennáll.
Ebben az esetben számolnunk kell azzal, hogy esetlegesen 40% különadó terhelheti a bevételt, mert a szünetelés hónapjainak számával arányosan csökken az éves kata keretünk.
És most nézzük, hogyan kell bejelenteni a szünetelést!
Ezen az oldalon tudsz szüneteltetni: Webes Ügysegéd
Jelentkezz be ügyfélkapun a megszokott módon!
Bejelentkezés után kattins fent az “Új kérelem, nyilatkozat benyújtása” lehetőségre!
Majd kattintás az “Egyéni vállalkozás” menüpontra.
A következő oldalon még egyszer az “Egyéni vállalkozás” lehetőségre kattins.
Aztán pedig az “Egyéni vállalkozói evékenység szüneteltetése” menüpontra.
Nyomj egy “Tovább” gombot!
Ellenőrizd az adatokat a képernyőn, majd kattins a “Bejelentés megtétele” gombra!
És ezzel kész is vagy! 🙂
