„Az állami adóhatóság nem „minősíthet át” vállalkozókat adószámos magánszemélyből egyéni vállalkozóvá”
Korábbi cikkemben próbáltam rámutatni arra, hogy nem egyértelmű a jogszabályok alapján, mikor lehet vagy nem lehet adószámos magánszemélyként végezni egy tevékenységet egyéni vállalkozás helyett. Egészen pontosan így fogalmaztam:
„Népszerű tévedés, hogy az „adószámos magánszemély” az egyéni vállalkozás egyik alternatívája!”
A 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről úgy fogalmaz, hogy Magyarország területén természetes személy letelepedés keretében üzletszerű – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet.
A magyar nyelv sokszínűsége és bonyolultsága miatt az „egyéni vállalkozóként végezhet” fordulat kétféleképpen értelmezhető, attól függően, hogyan hangsúlyozunk az élő beszédben. Az egyik esetben megengedő kijelentés – igen, végezhet egyéni vállalkozóként (is) -, a másik jelentésében egy olyan kijelentés, amely a kijelentés ellenkezőjét megtiltja – egyéni vállalkozóként végezheti, nem máshogy.
Az „adószámos magánszemély” kategóriát annak idején a szellemi szabadfoglalkozásúakra találták ki, ilyen például egy tolmács, egy műfordító, egy tanár, egy előadó stb. Az ilyen jellegű megbízásoknál bátran fel lehet venni az adószámos magánszemély státuszt, feltéve hogy nem rendszeresen jelentkező, kisebb megbízásokról van szó. (Pl. előadó esetén egy fesztiválon való fellépés véleményem szerint még akkor sem minősíthető rendszeresnek, ha azt minden évben megrendezik.) Vizsgálandó körülmény lehet még az, hogy főállásként űzöd, avagy rendelkezel más jövedelem forrással is.
De mit jelentenek az „üzletszerű”, „rendszeresen”, „gazdasági tevékenység” fogalmak?
Nos, nem mindegyikre, illetve nem egyértelműen fogunk erre választ kapni a különböző jogszabályokból. (Az általános forgalmi adó szempontjából most nem vizsgáljuk a kérdést.) Az Szja törvény alapján gazdasági tevékenység valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.
Nehéz meghatározni a „rendszeres” fogalmát, hiszen az évi két alkalom is tekinthető rendszeresnek, ahogy a havi egy alkalom stb.
Az Adózás rendjéről szóló törvény 16. § szerint adóköteles tevékenységet – a 32. §-ban és az Áfa tv.-ben foglalt kivétellel – csak az állami adó- és vámhatósághoz bejelentkezett, adószámmal rendelkező adózó folytathat.
A NAV korábbi véleménye ez ügyben az volt, hogy az eset valamennyi körülményét együttesen kell mérlegelni és ezek alapján dönteni.
Az utóbbi években egyre gyakoribb lett azon visszajelzések száma, ahol a NAV ügyfélszolgálata azt javasolta a kérdezőnek, végezze a tevékenységet (bármilyen tevékenységet, nem kifejezetten kiskereskedelmeről van szó) adószámos magánszemélyként. Kollégám (Hornyik Bence – konyvelescentrum.hu) rendelkezésemre bocsátott egy általa kért állásfoglalásra (iktatószám: e-744996(76)) adott friss választ, amelyben ezt meg is indokolják.
Összefoglalva (a teljes állásfoglalás a cikk végén olvasható):
Az adójogszabályok nem tartalmaznak konkrét előírásokat arra vonatkozóan, hogy mely tevékenységek végezhetők adószámos magánszemélyként, illetve mely tevékenységek végzése esetén kötelező az egyéni vállalkozói minőség.
Az a körülmény, hogy a magánszemély a gazdasági tevékenységét melyik előbb említett formában végzi, egyrészt a magánszemély döntése, másrészt jogszabályi előírások függvénye. Amennyiben a folytatni kívánt tevékenységre vonatkozó jogszabály nem teszi kötelezővé az egyéni vállalkozói minőséget, akkor a tevékenység adószámos magánszemélyként is végezhető.
Olyan „lista” azonban, mely taxatíve, vagy akár általános jelleggel meghatározná a csak egyéni vállalkozás keretében végezhető tevékenységeket, nem áll rendelkezésre.
A tevékenységvégzés során elért bevétel nagyságrendje sem befolyásolja, hogy mely formában végezhető a tevékenység, tehát nincs összeghatárral meghatározva, hogy meddig végezhető adószámos magánszemélyként a tevékenység.
Az Evec. tv. 2. § (1) bekezdése szerint „Magyarország területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés keretében üzletszerű – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet.”
A gazdasági tevékenység és a vállalkozási tevékenység fogalmai a tartalmi jegyek (üzletszerűség, rendszeresség) tekintetében átfedik egymást és ezek végzését az adójogszabályok nem kötik meghatározott formához. Tehát vállalkozóként elismert forma az is, ha a magánszemély nem egyéni vállalkozóként, hanem adószámos magánszemélyként folytatja a tevékenységét azzal, hogy az Art. korábban említett 16. § (2) bekezdése alapján természetesen adószámot kell kérnie. Ezt erősíti meg az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet (a továbbiakban: KIM rendelet) 1. § (2) bekezdés c) pontjában található rendelkezés is, melynek értelmében: „… önálló vállalkozónak kell tekinteni többek között az adószámmal rendelkező, az általános forgalmi adó hatálya alá tartozó magánszemélyeket, az adószám kiváltására kötelezett magánszemélyt.”
A fentieket is figyelembe véve az állami adóhatóság nem lehet jogosult egyoldalúan meghatározni, hogy a vállalkozó milyen formában működjön, illetve nem „minősíthet át” vállalkozókat adószámos magánszemélyből egyéni vállalkozóvá. Álláspontunk szerint az adózó által választott vállalkozási forma felülbírálására az Art. 1. § (7) bekezdése sem ad felhatalmazást. [Erre nincs is szükség, hiszen az adójogszabályok mindkét formát képesek kezelni:
– az áfa ebből a szempontból semleges, az adókötelezettséget a vállalkozási forma nem befolyásolja,
– a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítás körében pedig külön szabályokat találunk az egyéni vállalkozók, illetve az adószámos magánszemélyek (önálló tevékenységet folytató-, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban tevékenykedő magánszemélyek) kötelezettségeit illetően. A választás joga tehát a magánszemélyt illeti meg: a döntés során figyelembe kell vennie az egyes vállalkozói formákkal járó eltérő költség-elszámolási, adóalap-megállapítási, és járulék-fizetési, biztosítási (ellátási) stb. szabályokat.
Az Szja tv. 16. § (1) bekezdése valóban csak példaként sorolja fel az önálló tevékenységnek minősülő tevékenységeket, köztük magát az egyéni vállalkozót is, így az adószámos magánszemélyként végzett tevékenység is önálló tevékenységnek minősül.
Az alkalmazott adózási mód megválasztására vonatkozó döntést az adózónak kell meghoznia, mivel annak megítélése, hogy számára melyik adózási mód választása a legkedvezőbb, annak milyen előnyei, hátrányai vannak az ő tekintetében kizárólag az összes körülmény ismeretében ítélhető meg. Javasolt lehet könyvelésben, adózásban jártas könyvelő, adótanácsadó segítségét kérni, aki valamennyi ismert körülmény alapján segít meghozni az adózási mód megválasztására vonatkozó lehető legjobb döntést.
A teljes állásfoglalás szövege az ajánló után olvasható!
Nem tudod hogyan kezdj neki?
Azonnal letölthető Webshopok és piacterek adózása kiadvány, amelyből megtudhatod:
- milyen vállalkozási formában végezzem? (Szempontok figyelembevétele.)
- milyen adózási módot alkalmazzak, hogy a legjobban jöjjek ki? (Adózási módok rövid összehasonlítása.)
- alanyi mentes vagy áfás legyek? Melyiknek mi az előnye/hátránya?
- kinek számlázzak és hogyan? Egyáltalán mi az, amit ki kell számláznom? Mi lesz a teljesítés időpontja?
- mikor keletkezik a bevételem?
- milyen árfolyamon keletkezik bevételem?
- mit kezdjek a külföldi kiadásaimmal?
- köteles vagyok-e megadni a közösségi adószámomat?
- Print on Demand értékesítés, digitális termékek, fizikai termékek értékesítése adóalanyok/magánszemélyek felé, uniós tagállamba, harmadik országba saját webshopon és piactéren keresztül
- dropshipping
- áfa helyes meghatározása
- mivel tudom igazolni, hogy a termék elhagyta Magyarország területét?
Frissítésben várható, melyet ingyen biztosítunk:
- példák, esettanulmányok
- olvasói kérdések és azok válaszai
Amennyiben vállalkozásodat velünk könyvelteted, akkor ez a kiadvány neked ingyen volt, mert levonjuk az árát az első havi könyvelési díjból!
És a teljes állásfoglalás szövege:
Tisztelt Ügyfelünk!
Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art.) 16. § (1)-(2) bekezdése alapján adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat. Az adójogszabályok nem tartalmaznak konkrét előírásokat arra vonatkozóan, hogy mely tevékenységek végezhetők adószámos magánszemélyként, illetve mely tevékenységek végzése esetén kötelező az egyéni vállalkozói minőség.
Az a körülmény, hogy a magánszemély a gazdasági tevékenységét melyik előbb említett formában végzi, egyrészt a magánszemély döntése, másrészt jogszabályi előírások függvénye. Amennyiben a folytatni kívánt tevékenységre vonatkozó jogszabály nem teszi kötelezővé az egyéni vállalkozói minőséget, akkor a tevékenység adószámos magánszemélyként is végezhető.
Olyan „lista” azonban, mely taxatíve, vagy akár általános jelleggel meghatározná a csak egyéni vállalkozás keretében végezhető tevékenységeket, nem áll rendelkezésre.
Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a tevékenységvégzés során elért bevétel nagyságrendje sem befolyásolja, hogy mely formában végezhető a tevékenység, tehát nincs összeghatárral meghatározva, hogy meddig végezhető adószámos magánszemélyként a tevékenység.
Az adózói státusz megválasztásakor az egyéb, nem adójogi jogszabályok előírásaira, illetve korlátozásaira kell figyelemmel lenni, ezek egyrészt az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evec. tv.), másrészt azok a jogszabályok, amelyek az adott tevékenység végzésének kereteit határozzák meg.
Az Evec. tv. 2. § (1) bekezdése szerint „Magyarország területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés keretében üzletszerű – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet.”
A gazdasági tevékenység és a vállalkozási tevékenység fogalmai a tartalmi jegyek (üzletszerűség, rendszeresség) tekintetében átfedik egymást és ezek végzését az adójogszabályok nem kötik meghatározott formához. Tehát vállalkozóként elismert forma az is, ha a magánszemély nem egyéni vállalkozóként, hanem adószámos magánszemélyként folytatja a tevékenységét azzal, hogy az Art. korábban említett 16. § (2) bekezdése alapján természetesen adószámot kell kérnie. Ezt erősíti meg az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet (a továbbiakban: KIM rendelet) 1. § (2) bekezdés c) pontjában található rendelkezés is, melynek értelmében: „… önálló vállalkozónak kell tekinteni többek között az adószámmal rendelkező, az általános forgalmi adó hatálya alá tartozó magánszemélyeket, az adószám kiváltására kötelezett magánszemélyt.”
A fentieket is figyelembe véve az állami adóhatóság nem lehet jogosult egyoldalúan meghatározni, hogy a vállalkozó milyen formában működjön, illetve nem „minősíthet át” vállalkozókat adószámos magánszemélyből egyéni vállalkozóvá. Álláspontunk szerint az adózó által választott vállalkozási forma felülbírálására az Art. 1. § (7) bekezdése sem ad felhatalmazást. [Erre nincs is szükség, hiszen az adójogszabályok mindkét formát képesek kezelni:
– az áfa ebből a szempontból semleges, az adókötelezettséget a vállalkozási forma nem befolyásolja,
– a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítás körében pedig külön szabályokat találunk az egyéni vállalkozók, illetve az adószámos magánszemélyek (önálló tevékenységet folytató-, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban tevékenykedő magánszemélyek) kötelezettségeit illetően.] A választás joga tehát a magánszemélyt illeti meg: a döntés során figyelembe kell vennie az egyes vállalkozói formákkal járó eltérő költség-elszámolási, adóalap-megállapítási, és járulék-fizetési, biztosítási (ellátási) stb. szabályokat.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az adókötelezettségek megállapítása során eltérő szabályok érvényesülnek az egyéni vállalkozóként, illetve adószámos magánszemélyként tevékenységet folytató adózóknál, illetve a kötelezettségek teljesítésének módja is eltérő lehet például abban az esetben, ha az ellenértéket Art. szerinti kifizetőnek nem minősülő személytől szerzi meg a magánszemély.
Abban az esetben, pl., ha az adószámos magánszemély foglalkoztatására biztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszony keretében kerül sor, a foglalkoztató kötelezettsége az adóelőleg mellett, a biztosítási jogviszony és az ezzel összefüggő járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési (a továbbiakban: szochofizetési) kötelezettség megállapítása is, a járulékok levonása, megfizetése, illetve a szocho-fizetési kötelezettség teljesítése. Tehát a foglalkoztatói kötelezettségek teljes köre terheli a foglalkoztatót, amely kötelezettségek megállapítása során a biztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszonyra vonatkozó szabályok figyelembevételével kell eljárnia.
A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (jellemzően megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, illetve felhasználási szerződés alapján) személyesen munkát végző személy, akkor válik biztosítottá, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét (minimálbér a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér). A levelében említett tevékenységek (újságcikkek, tanulmányok készítése) kapcsán felmerülhet, hogy felhasználási szerződést kötnek a felek. Felhasználási szerződés esetén másként alakul a járulékalap megállapítása.
Ha a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás (a továbbiakban együtt: szerzői jogi védelem alatt álló mű) hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés (a továbbiakban együtt: felhasználási szerződés) alapján a szerzői jogi védelem alatt álló mű szerzője, előadója (előadóművész) személyes közreműködésre is kötelezett, e tevékenységet a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. A járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés (előadás) szerinti személyes munkavégzés (közreműködés) díjazását kell figyelembe venni.
Tehát ebben az esetben a járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés szerinti személyes munkavégzés (közreműködés) díjazását kell csak figyelembe venni.
Ugyanis nem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj. [Jogszabályi hivatkozás: a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tb. tv.) 13. § (5) bekezdés, 28. §, 32. § c) pont]
Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot. [Tb. tv. 42. § (1) bekezdés]
A járulék- és szocho-fizetési kötelezettség megállapításánál ugyanakkor jelentősége van annak, hogy a magánszemély az adószámos magánszemélyként, vagy egyéni vállalkozóként történő tevékenységvégzés mellett dönt, jelentősége van az általa választott adózási módnak és vállalkozóként történő tevékenységvégzés esetén annak is, hogy heti 36 órát elérő munkaviszonnyal is rendelkezik, mivel ez esetben vállalkozóként nem vonatkoznak Rá a minimum járulék- és szocho-alap utáni fizetési kötelezettséget előíró rendelkezések.
A levelében leírt információk (Magyarországon fennálló heti 36 órás munkaviszony) alapján feltételezzük –, hogy a magánszemély továbbra is Magyarországon minősül biztosítottnak. Ennek megfelelően az említett tevékenységekből származó jövedelmei után is Magyarországon keletkezik járulékfizetési kötelezettség.
A levelében említette, hogy külföldről is származhat jövedelme a magánszemélynek, így, ha adószámos magánszemélyként folytatja a tevékenységét, akkor az alábbiakra hívjuk fel szíves figyelmüket. A Tb. tv. 87. §-a tartalmazza a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató (a továbbiakban: külföldi vállalkozás) javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem utáni járulékkötelezettség megállapításának, valamint a bevallási és fizetési kötelezettség teljesítésének szabályait. A kötelezettségek teljesítésére a Tb. tv. 87. §-ban foglalt rendelkezések alapján kerülhet sor.
A Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozás bejelentkezési kötelezettségének a 23T201INT adatlap benyújtásával adószám-kéréssel tesz eleget. A külföldi vállalkozás helyett eljárhat annak pénzügyi képviselője, valamint adózási ügyvivője, illetve a külföldi vállalkozás foglalkoztatottja is. A természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és -bevallási kötelezettséget ennek megfelelően kell teljesíteni (a 23T1041INT, 2308INT jelű nyomtatványokon). A foglalkoztatott biztosítási kötelezettségének kezdetét legkésőbb a biztosítás első napján, a biztosítás megszűnését, illetve a munkavégzési kötelezettség és járulékalapot képező jövedelem nélküli időszakot 8 napon belül kell bejelenteni.
A biztosítási és járulékfizetési, valamint a szocho-fizetési kötelezettséggel összefüggő bevallási, adatszolgáltatási kötelezettséget havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton kell teljesíteni.
Adószámos magánszemélyként végzett tevékenység esetén, ha biztosítási jogviszony nem áll fenn a felek között, akkor járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik, ugyanakkor a keletkező jövedelem után szocho-fizetési Adószámos magánszemélyként végzett tevékenység esetén a tevékenységből származó bevétel önálló tevékenységből származó bevételt képez. Ilyen esetben a jövedelemszámítás a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 16-20 §-ai alapján történhet. Az önálló tevékenységből származó bevételből a jövedelem megállapítása attól függően történik, hogy a tételes költségelszámolás módszerét, vagy a 10% költséghányad alkalmazását választja az adózó. (Jogszabályi hivatkozás: a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (1) bekezdés, Szja tv. 16. §)
Az Szja tv. Ön által említett 16. § (1) bekezdése valóban csak példaként sorolja fel az önálló tevékenységnek minősülő tevékenységeket, köztük magát az egyéni vállalkozót is, így az adószámos magánszemélyként végzett tevékenység is önálló tevékenységnek minősül.
Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy az alkalmazott adózási mód megválasztására vonatkozó döntést az adózónak kell meghoznia, mivel annak megítélése, hogy számára melyik adózási mód választása a legkedvezőbb, annak milyen előnyei, hátrányai vannak az ő tekintetében kizárólag az összes körülmény ismeretében ítélhető meg. Javasolt lehet könyvelésben, adózásban jártas könyvelő, adótanácsadó segítségét kérni, aki valamennyi ismert körülmény alapján segít meghozni az adózási mód megválasztására vonatkozó lehető legjobb döntést. A jövedelem megállapításával, illetve a felmerülő kötelezettségekkel kapcsolatban további információkat olvashat az adóhatóság honlapján (NAV – Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu)) elérhető információs füzetekben.
A tevékenység végzéséhez kapcsolódó, adózást érintő tudnivalókkal kapcsolatosan szíves figyelmébe ajánljuk az alábbi információs füzeteket:
- Bejelentkezés a NAV-hoz: adószám és adóazonosító jel kiváltása
- Az önálló tevékenységből származó jövedelem és adózása
- Az egyéni vállalkozók szja- és járulékkötelezettsége
- Hasznos tudnivalók kezdő áfaalanyoknak
- A számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai
- Bevallási, adófizetési információk
- Az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás általános szabályai adóügyekben 33. NAV Infóvonal (A NAV Ügyfél-tájékoztató és Ügyintéző Rendszere)
- A szociális hozzájárulási adó
- Kisadózó vállalkozók tételes adója (kata)
Az információs füzetek elérési útvonala: Információs füzetek – 2023 – Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu)
Amennyiben az információs füzetek tanulmányozását követően további kérdéseik merülnek fel, akkor javasoljuk, hogy hívják az adóhatóság Infóvonalát, ahol a munkatársaink szívesen állnak rendelkezésükre.
Az Infóvonal a 1819- es számon hétfőtől csütörtökig 8.30-tól 16.00 óráig, pénteken 8.30-tól 13.30-ig hívható.
Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.
Tisztelettel:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Központi Irányítás
Adójogi és Tájékoztatási Főosztály
