Saját készítésű termékek értékesítése 90% költséghányaddal átalányadóban

Etsy-n értékesítő kézművesek és a 90%-os költséghányad – NAV állásfoglalások tükrében

Az átalányadó költséghányadának megállapításakor nem az számít, hogy a vállalkozó előállítja-e a terméket, hanem az, hogy a bevétele kiskereskedelmi értékesítésből származik-e.

 

Az utóbbi években egyre több kézműves vállalkozó értékesíti saját készítésű termékeit online piactereken, például az Etsy-n. A gyakorlatban ezért gyakran merül fel a kérdés:

Ha a vállalkozó saját maga készíti el a terméket, akkor az átalányadózás szempontjából gyártási tevékenységnek vagy kiskereskedelemnek minősül? Vagyis, alkalmazható-e a 90%-os költséghányad az átalányadózásban akkor is, ha a vállalkozó saját maga által előállított terméket értékesít kiskereskedelmi formában?

A válasz nem pusztán elméleti jelentőségű, mert a költséghányad mértéke jelentősen befolyásolja az adóalapot.

Az átalányadó költséghányad szabálya

Az Szja tv. 53. § (1) bekezdése határozza meg az átalányadózás során alkalmazható költséghányadokat.

A törvény szerint:

„A jövedelmet a bevételből (…) az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből – ide nem értve a vendéglátó tevékenységet – bevételt szerző egyéni vállalkozó 90 százalék költséghányad levonásával állapítja meg.”
(Szja tv. 53. § (1) bekezdés c) pont)

A szabály tehát egyértelmű: ha a bevétel kiskereskedelmi tevékenységből származik, akkor 90%-os költséghányad alkalmazható.

A kiskereskedelem jogszabályi fogalma

Az Szja tv. a kiskereskedelem fogalmának meghatározásához a kereskedelmi jogszabályokra utal.

A Kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény ( Ker. tv.) több fogalmat is meghatároz, amelyek a kérdés értelmezéséhez fontosak.

A törvény szerint:

„forgalmazás: kereskedelmi tevékenység keretében valamely termék értékesítése, fogyasztás vagy használat, illetve igénybevétel céljára ellenérték fejében történő rendelkezésre bocsátása.”
(Ker. tv. 2. § 5. pont)

A kiskereskedelem definíciója:

„kiskereskedelmi tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása (…) a végső felhasználó részére.”
(Ker. tv. 2. § 13. pont)

A törvény külön meghatározza a saját előállítású terméket is:

„saját előállítású termék: a kereskedő által előállított és kiskereskedelmi forgalomba hozott termék.”
(Ker. tv. 2. § 20. pont)

A definíciók alapján a jogszabályi rendszerben nem kizárt, hogy egy termék egyszerre legyen saját előállítású és kiskereskedelmi forgalomba hozott termék.

A jogszabály nem tesz különbséget a tekintetben, hogy a terméket

  • a kereskedő maga állította elő, vagy
  • mástól szerezte be.

Mi számít az átalányadó szempontjából?

Az Szja tv. rendszeréből az következik, hogy a költséghányad megállapításánál a bevétel jellege a meghatározó.

A törvény nem a végzett tevékenységet, hanem a bevétel forrását vizsgálja.

Ha a bevétel kiskereskedelmi értékesítésből származik, akkor az a kiskereskedelemre vonatkozó költséghányad alá tartozik.

Ez akkor is igaz, ha

  • a vállalkozó maga készíti el a terméket,
  • majd azt közvetlenül a fogyasztónak értékesíti (például webáruházban vagy Etsy-n keresztül).

A kérdés gyakorlati jelentősége a kézműves vállalkozóknál

A kérdés különösen sok kézműves vállalkozót érint, például:

  • ékszerkészítők
  • kerámiakészítők
  • textil- és dekorációs termékeket készítők
  • digitális mintákat vagy egyedi kézműves termékeket értékesítők

akik jellemzően online piactereken (például Etsy) értékesítik saját készítésű termékeiket közvetlenül a végső fogyasztóknak.

Az ilyen vállalkozásoknál a költséghányad helyes megválasztása jelentős adózási különbséget eredményezhet.

 

 

NAV állásfoglalás (2022)

A kérdés tisztázása érdekében 2022-ben állásfoglalást kértem a NAV-tól, melyre az alábbi válasz érkezett:

„Az Szja tv. 53. § (1) bekezdés c) pontjában nevesített 90 százalékos költséghányad kizárólag akkor alkalmazható, ha az egyéni vállalkozó a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendeletben foglaltak szerinti tevékenységből szerez bevételt az adóévben.  

Kiskereskedelmi tevékenységnek minősül az üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére, ideértve a vendéglátást is [a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 13. pont].”

A NAV válaszában vastagon szedve kiemelte:

„Fontos, hogy költséghányad megállapításánál nem a bejelentett tevékenység az irányadó, hanem az, hogy mely tevékenységből származott bevétele az egyéni vállalkozónak.”

A NAV válaszában arra is felhívta a figyelmet, hogy a 90%-os költséghányad akkor alkalmazható, ha a bevétel a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenységből származik.

Újabb NAV állásfoglalás (2025)

A kérdés később ismét előkerült, és egy 2025-ben kiadott NAV állásfoglalás már olyan jogszabályi érvelést tartalmaz, amely a korábbi megkeresésemben is szerepelt érvként.

Az állásfoglalás megerősíti azt a szemléletet, hogy az átalányadó költséghányadának meghatározásakor a bevétel jellege a döntő, és nem az, hogy a vállalkozó milyen tevékenységeket jelentett be.

„Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja) 53. § (1) bekezdés c) pontja alapján az egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelmét a bevételből az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből, vagy a kiskereskedelmi tevékenység mellett legfeljebb az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján elvégzett postai közreműködői és egyéb tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 90 százalék költséghányad levonásával állapítja meg.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény utalása alapján a kiskereskedelmi tevékenység fogalmát a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet határozza meg, mely hivatkozik a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (továbbiakban: Kertv.) fogalmi meghatározására.

A Kertv. 2. § 13. pontja szerint kiskereskedelmi tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére, ideértve a vendéglátást is.

Ugyanezen jogszabályhely 20. és 21. pontja alapján terméknek minősül minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog, ide nem értve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőt.

Saját előállítású termék pedig a kereskedő által előállított és kiskereskedelmi forgalomba hozott termék, ide nem értve a kereskedő márkanevével, védjegyével, illetve egyéb megkülönböztető megjelölésével forgalmazott, de nem a kereskedő által előállított terméket.

Összefoglalva a hivatkozott jogszabályokat, megállapítható, hogy a saját előállítású termékek – főszabály szerint – kizárólag kiskereskedelmi forgalomban  értékesíthetőek.

A beadványában ismertetett esetben tehát a saját gyártású termékek értékesítése végfelhasználók részére kiskereskedelmi tevékenységnek minősül, feltéve, hogy a kiskereskedelmi tevékenység fogalmának egyéb feltételei is fennállnak.

Amennyiben az ismertetett jogszabályok alapján az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt az egyéni vállalkozó és ennek megfelelően szerepel a tevékenysége az egyéni vállalkozók nyilvántartásában, akkor az Szja törvény ismertetett rendelkezése szerint jogosult az egyéni vállalkozói bevételével szemben a 90%-os költséghányadot alkalmazni.”

 

Mit jelent ez a gyakorlatban a kézműves Etsy-eladóknak?

A gyakorlatban sok kézműves vállalkozó:

  • saját maga készíti el a terméket
  • majd azt közvetlenül a végső fogyasztónak értékesíti
  • például Etsy-n vagy saját webáruházon keresztül.

Ha az értékesítés kiskereskedelmi formában történik, akkor az ebből származó bevétel kiskereskedelmi bevételnek minősül, amelyre az Szja tv. 53. § (1) bekezdés c) pontja szerinti 90%-os költséghányad alkalmazható.

A jogszabályok együttes értelmezése alapján a kiskereskedelmi tevékenység lényege a termékek végső felhasználó részére történő forgalmazása. A kereskedelmi jogszabályok nem tesznek különbséget a tekintetben, hogy a forgalmazott terméket a kereskedő maga állította elő, vagy azt mástól szerezte be.

A saját előállítású termék fogalmának meghatározása kifejezetten olyan terméket ír le, amelyet a kereskedő előállít, majd kiskereskedelmi forgalomba hoz, ami azt jelzi, hogy a két tevékenység a jogszabályi rendszerben egymás mellett is fennállhat.

Az átalányadózás szempontjából különösen fontos a NAV állásfoglalásában is hangsúlyozott elv, miszerint a költséghányad megállapításánál nem a bejelentett tevékenység a döntő, hanem az, hogy mely tevékenységből származik a vállalkozó bevétele.

Ennek megfelelően azoknál a kézműves vállalkozóknál, akik saját készítésű termékeiket közvetlenül a végső felhasználók részére – például online piactereken vagy webáruházon keresztül – értékesítik, a bevétel kiskereskedelmi tevékenységből származónak minősül, amely az Szja tv. 53. § (1) bekezdés c) pontja alapján 90%-os költséghányad alkalmazását teheti lehetővé.

 

Szakmai köszönet

A 2025-ös NAV állásfoglalás megosztásáért külön köszönet illeti

Földvári Sándort
https://taxalisoptima.hu/

aki a szakmai közösség számára is elérhetővé tette ezt az értelmezést.

 

Nem tudod hogyan kezdj neki?

Azonnal letölthető Webshopok és piacterek adózása kiadvány, amelyből megtudhatod:
  • milyen vállalkozási formában végezzem? (Szempontok figyelembevétele.)
  • milyen adózási módot alkalmazzak, hogy a legjobban jöjjek ki? (Adózási módok rövid összehasonlítása.)
  • alanyi mentes vagy áfás legyek? Melyiknek mi az előnye/hátránya?
  • kinek számlázzak és hogyan? Egyáltalán mi az, amit ki kell számláznom? Mi lesz a teljesítés időpontja?
  • mikor keletkezik a bevételem?
  • milyen árfolyamon keletkezik bevételem?
  • mit kezdjek a külföldi kiadásaimmal?
  • köteles vagyok-e megadni a közösségi adószámomat?
  • Print on Demand értékesítés, digitális termékekfizikai termékek értékesítése adóalanyok/magánszemélyek felé, uniós tagállamba, harmadik országba saját webshopon és piactéren keresztül
  • dropshipping
  • áfa helyes meghatározása
  • mivel tudom igazolni, hogy a termék elhagyta Magyarország területét?
Frissítésben várható, melyet ingyen biztosítunk:
  • példák, esettanulmányok
  • olvasói kérdések és azok válaszai
  •  

Amennyiben vállalkozásodat velünk könyvelteted, akkor ez a kiadvány neked ingyen volt, mert levonjuk az árát az első havi könyvelési díjból!

További cikkek

Uniós alanyi mentesség II.

Felejtsd el, amit az alanyi mentesek külföldi ügyleteiről eddig tudtál! Alanyi mentesek áfa levonási joga Általános esetben az alanyi adómentes adózó nem jogosult előzetesen felszámított

Tovább »

Uniós alanyi mentesség I.

Felejtsd el, amit az alanyi mentesek külföldi ügyleteiről eddig tudtál! Uniós alanyi mentesség választása, feltételei 2025-től minden uniós tagállamban – ahol létezik alanyi mentesség –

Tovább »

Írj nekünk!