
Etsy-n értékesítő kézművesek és a 90%-os költséghányad – NAV állásfoglalások tükrében
Az átalányadó költséghányadának megállapításakor nem az számít, hogy a vállalkozó előállítja-e a terméket, hanem az, hogy a bevétele kiskereskedelmi értékesítésből származik-e.
Az utóbbi években egyre több kézműves vállalkozó értékesíti saját készítésű termékeit online piactereken, például az Etsy-n. A gyakorlatban ezért gyakran merül fel a kérdés:
Ha a vállalkozó saját maga készíti el a terméket, akkor az átalányadózás szempontjából gyártási tevékenységnek vagy kiskereskedelemnek minősül? Vagyis, alkalmazható-e a 90%-os költséghányad az átalányadózásban akkor is, ha a vállalkozó saját maga által előállított terméket értékesít kiskereskedelmi formában?
A válasz nem pusztán elméleti jelentőségű, mert a költséghányad mértéke jelentősen befolyásolja az adóalapot.
Az átalányadó költséghányad szabálya
Az Szja tv. 53. § (1) bekezdése határozza meg az átalányadózás során alkalmazható költséghányadokat.
A törvény szerint:
„A jövedelmet a bevételből (…) az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből – ide nem értve a vendéglátó tevékenységet – bevételt szerző egyéni vállalkozó 90 százalék költséghányad levonásával állapítja meg.”
(Szja tv. 53. § (1) bekezdés c) pont)
A szabály tehát egyértelmű: ha a bevétel kiskereskedelmi tevékenységből származik, akkor 90%-os költséghányad alkalmazható.
A kiskereskedelem jogszabályi fogalma
Az Szja tv. a kiskereskedelem fogalmának meghatározásához a kereskedelmi jogszabályokra utal.
A Kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény ( Ker. tv.) több fogalmat is meghatároz, amelyek a kérdés értelmezéséhez fontosak.
A törvény szerint:
„forgalmazás: kereskedelmi tevékenység keretében valamely termék értékesítése, fogyasztás vagy használat, illetve igénybevétel céljára ellenérték fejében történő rendelkezésre bocsátása.”
(Ker. tv. 2. § 5. pont)
A kiskereskedelem definíciója:
„kiskereskedelmi tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása (…) a végső felhasználó részére.”
(Ker. tv. 2. § 13. pont)
A törvény külön meghatározza a saját előállítású terméket is:
„saját előállítású termék: a kereskedő által előállított és kiskereskedelmi forgalomba hozott termék.”
(Ker. tv. 2. § 20. pont)
A definíciók alapján a jogszabályi rendszerben nem kizárt, hogy egy termék egyszerre legyen saját előállítású és kiskereskedelmi forgalomba hozott termék.
A jogszabály nem tesz különbséget a tekintetben, hogy a terméket
- a kereskedő maga állította elő, vagy
- mástól szerezte be.
Mi számít az átalányadó szempontjából?
Az Szja tv. rendszeréből az következik, hogy a költséghányad megállapításánál a bevétel jellege a meghatározó.
A törvény nem a végzett tevékenységet, hanem a bevétel forrását vizsgálja.
Ha a bevétel kiskereskedelmi értékesítésből származik, akkor az a kiskereskedelemre vonatkozó költséghányad alá tartozik.
Ez akkor is igaz, ha
- a vállalkozó maga készíti el a terméket,
- majd azt közvetlenül a fogyasztónak értékesíti (például webáruházban vagy Etsy-n keresztül).
A kérdés gyakorlati jelentősége a kézműves vállalkozóknál
A kérdés különösen sok kézműves vállalkozót érint, például:
- ékszerkészítők
- kerámiakészítők
- textil- és dekorációs termékeket készítők
- digitális mintákat vagy egyedi kézműves termékeket értékesítők
akik jellemzően online piactereken (például Etsy) értékesítik saját készítésű termékeiket közvetlenül a végső fogyasztóknak.
Az ilyen vállalkozásoknál a költséghányad helyes megválasztása jelentős adózási különbséget eredményezhet.
NAV állásfoglalás (2022)
A kérdés tisztázása érdekében 2022-ben állásfoglalást kértem a NAV-tól, melyre az alábbi válasz érkezett:
„Az Szja tv. 53. § (1) bekezdés c) pontjában nevesített 90 százalékos költséghányad kizárólag akkor alkalmazható, ha az egyéni vállalkozó a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendeletben foglaltak szerinti tevékenységből szerez bevételt az adóévben.
Kiskereskedelmi tevékenységnek minősül az üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére, ideértve a vendéglátást is [a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 13. pont].”
A NAV válaszában vastagon szedve kiemelte:
„Fontos, hogy költséghányad megállapításánál nem a bejelentett tevékenység az irányadó, hanem az, hogy mely tevékenységből származott bevétele az egyéni vállalkozónak.”
A NAV válaszában arra is felhívta a figyelmet, hogy a 90%-os költséghányad akkor alkalmazható, ha a bevétel a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenységből származik.
Újabb NAV állásfoglalás (2025)
A kérdés később ismét előkerült, és egy 2025-ben kiadott NAV állásfoglalás már olyan jogszabályi érvelést tartalmaz, amely a korábbi megkeresésemben is szerepelt érvként.
Az állásfoglalás megerősíti azt a szemléletet, hogy az átalányadó költséghányadának meghatározásakor a bevétel jellege a döntő, és nem az, hogy a vállalkozó milyen tevékenységeket jelentett be.
„Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja) 53. § (1) bekezdés c) pontja alapján az egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelmét a bevételből az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből, vagy a kiskereskedelmi tevékenység mellett legfeljebb az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján elvégzett postai közreműködői és egyéb tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 90 százalék költséghányad levonásával állapítja meg.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény utalása alapján a kiskereskedelmi tevékenység fogalmát a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet határozza meg, mely hivatkozik a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (továbbiakban: Kertv.) fogalmi meghatározására.
A Kertv. 2. § 13. pontja szerint kiskereskedelmi tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére, ideértve a vendéglátást is.
Ugyanezen jogszabályhely 20. és 21. pontja alapján terméknek minősül minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog, ide nem értve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőt.
Saját előállítású termék pedig a kereskedő által előállított és kiskereskedelmi forgalomba hozott termék, ide nem értve a kereskedő márkanevével, védjegyével, illetve egyéb megkülönböztető megjelölésével forgalmazott, de nem a kereskedő által előállított terméket.
Összefoglalva a hivatkozott jogszabályokat, megállapítható, hogy a saját előállítású termékek – főszabály szerint – kizárólag kiskereskedelmi forgalomban értékesíthetőek.
A beadványában ismertetett esetben tehát a saját gyártású termékek értékesítése végfelhasználók részére kiskereskedelmi tevékenységnek minősül, feltéve, hogy a kiskereskedelmi tevékenység fogalmának egyéb feltételei is fennállnak.
Amennyiben az ismertetett jogszabályok alapján az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt az egyéni vállalkozó és ennek megfelelően szerepel a tevékenysége az egyéni vállalkozók nyilvántartásában, akkor az Szja törvény ismertetett rendelkezése szerint jogosult az egyéni vállalkozói bevételével szemben a 90%-os költséghányadot alkalmazni.”
Mit jelent ez a gyakorlatban a kézműves Etsy-eladóknak?
A gyakorlatban sok kézműves vállalkozó:
- saját maga készíti el a terméket
- majd azt közvetlenül a végső fogyasztónak értékesíti
- például Etsy-n vagy saját webáruházon keresztül.
Ha az értékesítés kiskereskedelmi formában történik, akkor az ebből származó bevétel kiskereskedelmi bevételnek minősül, amelyre az Szja tv. 53. § (1) bekezdés c) pontja szerinti 90%-os költséghányad alkalmazható.
A jogszabályok együttes értelmezése alapján a kiskereskedelmi tevékenység lényege a termékek végső felhasználó részére történő forgalmazása. A kereskedelmi jogszabályok nem tesznek különbséget a tekintetben, hogy a forgalmazott terméket a kereskedő maga állította elő, vagy azt mástól szerezte be.
A saját előállítású termék fogalmának meghatározása kifejezetten olyan terméket ír le, amelyet a kereskedő előállít, majd kiskereskedelmi forgalomba hoz, ami azt jelzi, hogy a két tevékenység a jogszabályi rendszerben egymás mellett is fennállhat.
Az átalányadózás szempontjából különösen fontos a NAV állásfoglalásában is hangsúlyozott elv, miszerint a költséghányad megállapításánál nem a bejelentett tevékenység a döntő, hanem az, hogy mely tevékenységből származik a vállalkozó bevétele.
Ennek megfelelően azoknál a kézműves vállalkozóknál, akik saját készítésű termékeiket közvetlenül a végső felhasználók részére – például online piactereken vagy webáruházon keresztül – értékesítik, a bevétel kiskereskedelmi tevékenységből származónak minősül, amely az Szja tv. 53. § (1) bekezdés c) pontja alapján 90%-os költséghányad alkalmazását teheti lehetővé.
Szakmai köszönet
A 2025-ös NAV állásfoglalás megosztásáért külön köszönet illeti
Földvári Sándort
https://taxalisoptima.hu/
aki a szakmai közösség számára is elérhetővé tette ezt az értelmezést.
Nem tudod hogyan kezdj neki?
Azonnal letölthető Webshopok és piacterek adózása kiadvány, amelyből megtudhatod:

- milyen vállalkozási formában végezzem? (Szempontok figyelembevétele.)
- milyen adózási módot alkalmazzak, hogy a legjobban jöjjek ki? (Adózási módok rövid összehasonlítása.)
- alanyi mentes vagy áfás legyek? Melyiknek mi az előnye/hátránya?
- kinek számlázzak és hogyan? Egyáltalán mi az, amit ki kell számláznom? Mi lesz a teljesítés időpontja?
- mikor keletkezik a bevételem?
- milyen árfolyamon keletkezik bevételem?
- mit kezdjek a külföldi kiadásaimmal?
- köteles vagyok-e megadni a közösségi adószámomat?
- Print on Demand értékesítés, digitális termékek, fizikai termékek értékesítése adóalanyok/magánszemélyek felé, uniós tagállamba, harmadik országba saját webshopon és piactéren keresztül
- dropshipping
- áfa helyes meghatározása
- mivel tudom igazolni, hogy a termék elhagyta Magyarország területét?
Frissítésben várható, melyet ingyen biztosítunk:
- példák, esettanulmányok
- olvasói kérdések és azok válaszai
Amennyiben vállalkozásodat velünk könyvelteted, akkor ez a kiadvány neked ingyen volt, mert levonjuk az árát az első havi könyvelési díjból!


