Akár tudtodon kívül is pénzmosásba keveredhetsz!

Tudtad, hogy a könyvelők, adótanácsadók kötelesek ügyfeleiket átvilágítani és a gyanús ügyleteket bejelenteni?

Amiről vállalkozóként feltétlenül tudnod kell!

Bizonyára hallottad már azt a szót, hogy „pénzmosás”, de azt tudod-e, hogy mit takar ez a kifejezés, hogy hogyan működik? A pénzmosás során a bűncselekménnyel szerzett javakat visszajuttatják a legális gazdaságba. Olyan illegális szolgáltatás, amely egy korábbi bűncselekményből származó „piszkos” pénzt látszólag legális forrásból származó pénzzé konvertál. A „piszkos” pénz vállalkozásba fektetésének célja nem a profit szerzés, hanem a pénz illegális eredetének felismerhetetlenné tétele, ebből következik, hogy a tevékenység kisebb-nagyobb veszteséget eredményez, akár hosszabb távon is. Az egyes gazdasági események, műveletek a vállalkozásban ugyan lehetnek legálisak, valósak, azonban ezek összessége a pénz eredetének leplezése miatt illegális.

Mi a különbség és az összefüggés a pénzmosás és az adócsalás (költségvetési csalás között)?

Adócsalást általában úgy szoktak elkövetni, hogy bevételeket titkolnak el, vagy a költségeket a valósnál nagyobbnak tüntetik fel (nem állítanak ki számlát az értékesítésről, a költségeket fiktív, „vásárolt” számlákkal fedik le). A pénzmosás – leegyszerűsítve – ennek az ellenkezője, a bevételeket kell a valóságosnál nagyobbnak feltüntetni. Mindenki tisztában van vele, mennyire „egyszerű” Magyarországon fiktív költségszámlákhoz jutni, fiktív bevételt még ennél is könnyebb gyártani. A költségvetési csalás és a pénzmosás két különböző dolog, ugyanakkor kapcsolódhatnak egymáshoz, például ha költségvetési csalásból származó pénzt mosnak tisztára.

Fentieket összefoglalva a pénzmosás fogalmát a következőképpen definiálják:

Olyan legális gazdasági műveletek leplezése alatt folytatott illegális gazdasági szolgáltatás, amelynek eredményeként a bűncselekménnyel szerzett vagyon eredete igazolhatóvá válik, megszabadulva annak felismerhetően jogellenes mivoltától.

A pénzmosás kriminológiai fogalma:

Olyan legális gazdasági műveletek leplezése alatt folytatott illegális gazdasági szolgáltatás, amely arra irányul, hogy a bűncselekménnyel szerzett vagyon eredete igazolhatóvá váljék, megszabadulva annak felismerhetően jogellenes mivoltától.

A pénzmosás büntetőjogi fogalmának a lényege a következő:

1) a más által elkövetett büntetendő cselekmény elkövetéséből származó

• dolog átalakítása, átruházása, pénzügyi tevékenység végzése vagy pénzügyi szolgáltatás igénybevétele eredetleplezési célból vagy a büntetőeljárás meghiúsítása céljából
• dolog eredetének eltitkolása

2) a más által elkövetett szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó dolog

• megszerzése saját célra vagy harmadik személynek,
• megőrzése, kezelése, használata vagy felhasználása, azon vagy az ellenértékén más anyagi javak megszerzése, feltéve, hogy a dolog eredetét az elkövető az elkövetés időpontjában ismerte.

3) szabadságvesztéssel büntetendő, saját előcselekmény elkövetéséből származó dolog

• ezen eredetének leplezése céljából
• gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználása,
• a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenység végzése, vagy pénzügyi szolgáltatás igénybevétele.

4) gondatlanságból a szabadságvesztéssel büntetendő előcselekmény elkövetéséből származó dolog

• gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználása,
• a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenység végzése, vagy pénzügyiszolgáltatás igénybevétele.

Miért fontos ez számodra?

Egyrészt azért, mert a pénzmosás elleni törvény hatálya (2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról) kiterjed (többek között) a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végzőkre. Vagyis a könyvelődre, adótanácsadódra.

A pénzmosás elleni törvény hatálya kiterjed a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező

a) hitelintézetre;

b) pénzügyi szolgáltatóra;

c) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre;

d) önkéntes kölcsönös biztosítópénztárra;

e) nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végzőre;

f) ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzőre;

g) könyvvizsgálói tevékenységet végzőre;

h) könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végzőre;

i) játékkaszinót, kártyatermet működtetőre vagy távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervezőre;

j) nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedőre;

k) árukereskedőre, amennyiben tevékenysége folytatása során hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el;

l) ügyvédre, ügyvédi irodára, európai közösségi jogászra, európai közösségi jogászi irodára (a továbbiakban együtt: ügyvéd), kamarai jogtanácsosra, közjegyzőre;

m) bizalmi vagyonkezelőre;

n) virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóra;

o) letétkezelő pénztárca-szolgáltatóra;

p) kulturális javak (műalkotások, régiségek) kereskedelmével vagy közvetítésével foglalkozó szolgáltatóra olyan ügyletek vagy ügyletsorozatok vonatkozásában, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a hárommillió forintot;

q) kulturális javak (műalkotások, régiségek) tárolásával vagy kereskedelmével szabadkikötőkben foglalkozó vagy közvetítőként szabadkikötőkben eljáró szolgáltatóra olyan ügyletek vagy ügyletsorozatok vonatkozásában, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a hárommillió forintot; és

r) székhelyszolgáltatóra.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A Te szempontodból azt jelenti, hogy a fenti szolgáltatóknak bejelentési kötelezettségük van, aminek ha nem tesznek eleget, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő! A könyvviteli szolgáltatóknak, adótanácsadóknak a szolgáltatás nyújtásához elengedhetetlen szakmai ismeret és körültekintés mellett fel kell ismernie azokat a bonyolult vagy szokatlan ügyleteket, amelyeknek nincs látható gazdasági, vagy nyilvánvalóan jogszerű célja.

Fontos tudni, hogy az új szabályozás kiegészült! Ma már nem csak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának gyanúja esetén kell bejelentést tenni, hanem a „dolog büntetendő cselekményből való származására” tekintettel is! Vagyis akkor is be kell jelenteni az ügyfelet, ha kirívóan gyanús, hogy adót csal, vagyis költségvetési csalást követ el, vagy sikkasztott, csalt stb.

Másrészt, tegyük fel, hogy van egy jó ötleted és vállalkozást alapítanál rá, de nincs elég tőkéd, ezért befektetőt keresel a start-up céged elindításához. Találsz is egyet, aki hajlandó az ötletedre százmillió forintot áldozni, te pedig örülsz, mint majom a farkának. Eszedbe sem jut megkérdezni tőle, utánajárni, hogy honnan van százmillió forintja egy hárommillió forintos saját tőkéjű egy éve alapított vállalkozásnak… Talán azt gondolod, neked ehhez semmi közöd, hol itt a probléma?

A probléma az, hogy a törvény nem csak a pénzmosás elkövetőjét bünteti, hanem azt is, aki ugyan az „előcselekményben” elkövetésében nem vett részt, de:

Más által elkövetett büntetendő cselekményből származó

a) dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja,

b) dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe

és gondatlanságból nem tud a dolog ezen eredetéről.

Ezt nevezik gondatlan pénzmosásnak és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető…

Gondatlan az, aki a tőle elvárható figyelmet és körültekintést elmulasztja és ebből eredően nem látja cselekménye következményeit. A gondatlanság nem az aktív elkövetői magatartásra, azaz a felhasználásra, a pénzügyi tevékenység végzésére, hanem a dolog bűncselekményből származó eredetének felismerésére vonatkozik. Amennyiben az elkövető a tőle elvárható figyelmet és körültekintést tanúsította volna, a körülményekből felismerhette volna a dolog bűnös eredetét

Milyen kötelezettségeket ró a törvény a fenti szolgáltatókra?

• Pénzmosási szabályzatot készítenek és beküldik a hatóságnak jóváhagyásra
• Ügyfél átvilágítást végeznek
• Képzési kötelezettségük van a saját a munkavállalóik felé
• Monitoring tevékenység
• Bejelentést tesznek a hatósághoz a gyanús ügyletekről
• Iratmegőrzés/selejtezés, adatok kezelése/törlése (8 év!)

Ügyfél- átvilágítási kötelezettség:

a) az üzleti kapcsolat létesítésekor

b) a négymillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor

c) árukereskedő esetében a hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás készpénzben történő teljesítésekor

d) háromszázezer forintot meghaladó összegű, a Rendelet 3. cikk 9. pontjában meghatározott pénzátutalásnak minősülő ügyleti megbízás teljesítésekor

e) a távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást szervező tekintetében a távszerencsejátéknak nem minősülő, nem hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás esetében a hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű nyeremény kifizetés, a távszerencsejátéknak nem minősülő, hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás esetében a hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű játékosi egyenlegről történő kifizetés teljesítésekor

f) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az a)-e) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor

g) ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel.

A b) és c) pontjában meghatározott átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a b) és c) pontban meghatározott összeget. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a b) és c) pontban meghatározott összeget.

Ennek érdekében a szolgáltató köteles a fent meghatározott esetben az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni. Az azonosítás során pedig a törvény által előírt adatokat rögzíteni. A szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében okiratok bemutatását köteles megkövetelni, továbbá köteles ellenőrizni az okirat érvényességét, meghatalmazás esetén a képviseleti jogosultságot, valamint azokról másolatot készíteni.

A természetes személy ügyfél köteles személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni (vagy a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni) ha tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el. A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője pedig hasonló módon a tényleges tulajdonosról nyilatkozik. (Ez a része akár ismerős is lehet számodra, ha rendelkezel bankszámlával.) További nyilatkozatot kell tenni arra vonatkozóan, hogy a tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek minősül-e.

A szolgáltató a fent meghatározott adaton kívül – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – kérheti a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását, valamint ezen információk igazoló ellenőrzése érdekében a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatását. (Magyarul: honnan volt a lóvé?)

Ezeket az adatokat legalább ötévente köteles a szolgáltató ellenőrizni.

A szolgáltatók a törvény előírása szerinti pénzmosási szabályzatot készítenek, amit be is kell küldeniük az illetékes hatóságnak és aszerint kell eljárniuk. A pénzmosási törvény kimondja, hogy mikor keletkezik a szolgáltatónak bejelentési kötelezettsége, csak és kizárólag a gyanús esetekben, vagyis semmilyen összeghatár, vagy törvényi rendelkezés nincs arra vonatkozóan, hogy mikor kellene kötelezően bejelentést tenni. A bejelentés nem minősül feljelentésnek és a statisztikák szerint a döntő többségük nem is eredményez büntetőeljárást.

Viszont, a Btk. 401. § alapján, aki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos, törvényben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Mi ezt találóan csak spion törvénynek hívjuk. A könyvelők, adótanácsadók egyébként tipikusan inkább megszakítják a kapcsolatot a problémás ügyféllel, saját érdekük azt diktálja, hogy ne keveredjenek bele kényes ügyekbe. Enélkül is szinte elkerülhetetlen ebben a szakmában, hogy pályafutásunk soránlegalább egy-két alkalommal ne találkozzunk valamelyik volt ügyfelünkkel a bíróságon

2018. évben összesen 10397 bejelentés érkezett a NAV Pénzmosás Elleni Információs Irodájához (NAV PEII), az elmúlt évekhez képest 20 százalékkal több, ami elsősorban a kockázati érzékenység növekedésével, valamint azzal magyarázható, hogy Szerbiát a Pénzügyi Akciócsoport (Financial Action Task Force; továbbiakban: FATF) felvette a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokat tömörítő listájára. Az öt legtöbb bejelentést továbbító bank által küldött bejelentések száma 5765(ebből egyetlen, meg nem nevezett bank a NAV éves tájékoztatója szerint egyedül 2913 bejelentést tett 2018-ban).¹

Melyek lehetnek a pénzmosás gyanújára okot adó körülmények? (A NAV ajánlásával.)

A.    Az üzleti kapcsolat létesítésekor (ügyleti megbízás elfogadásakor)

1)  Az ügyfél szervezet tevékenységi körére vonatkozóan a szervezet képviseletében eljáró személy hamis, félrevezető információt ad, vagy nincs kellőképpen tisztában az általa képviselt szervezet működési körülményeivel;

2) Az ügyfél magáról, tevékenységéről hamis információt, adatot szolgáltat;

3) Az ügyfél személyazonosítás nélkül kíván ügyletet lebonyolítani, vagy megtagadja az ügyfél-átvilágításhoz szükséges információk megadását, vagy az ügyletet nem kívánja folytatni, miután tájékoztatták, hogy magát ügyfél-átvilágításnak kell alávetnie;

4) A tényleges tulajdonos személyéről az ügyfél szervezet képviselője hamis információt ad, illetve a tényleges tulajdonos kilétével, személyazonosságával kapcsolatos kétség nem volt megszüntethető a szabályzatban leírt módon. Például a szolgáltató számára hozzáférhető nyilvántartásokban nem ellenőrizhető az ügyfél szervezetben tag külföldön bejegyzett szervezet tulajdonosi háttere, az ügyfél képviselője pedig nem tudja a nyilatkozatában foglaltakat okirat másolattal igazolni.

5) Az ügyfél-átvilágítás során kötelezően rögzítendő adatok teljeskörűen nem szerezhetőek be az ügyfél közreműködésének hiánya miatt;

6) Az ügyfél szervezet vezetője, tényleges tulajdonosa stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország állampolgára;

7) Az ügyfél szervezet valamely stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország bejegyzett gazdasági társaság leányvállalata, vagy ilyen szervezet magyarországi képviselete.

B.     Az üzleti kapcsolat fennállása alatt

8) Nem valós gazdasági eseményekkel kapcsolatos dokumentumok, bizonylatok kibocsátása, illetve befogadása;

9) Ismeretlen eredetű, jogcím nélküli (jogszabályi előírással, ügyfél nyilatkozatával, illetve szerződéssel, megállapodással alá nem támasztott) átutalások, készpénzmozgások;

10) Rendszeres készpénzes beszerzések (kiadások), amelyekre a társaság készpénz bevételei nem nyújtanak fedezetet., ennek következtében több millió forintos tagi hitel, vagy tulajdonosokkal szembeni  kötelezettség keletkezik

11) Az áru vagy szolgáltatás ügyletek nem illenek a cég profiljába;

12) Adatok vagy dokumentumok manipulálása, megváltoztatása, esetleg meghamisítása;

13) Rendszeres és nagy összegű leltári többletek, illetve hiányok, melynek nincs racionális indoka;

14) Minimális összegű saját tőkével (vagyonnal) rendelkező gazdálkodó (társaság) szabályos hitelfelvétellel, kölcsönnel nem igazolható nagy összegű befektetése;

15) Az ügyfél kötelezettségeit (szerződés, megállapodás hiányában) rendszeresen más teljesíti és fordítva;

16) Szokatlanul nagy összegű és nemű valuta-tranzakciók;

17) Házipénztár gyors növekedése, folyamatosan magas egyenlege, amelyet az ügyfél tevékenysége nem indokol;

18) A cég valamely bankszámláján racionális gazdasági cél nélkül „átfolyatják” a pénzt;

19) Az ügyfél szervezetben külföldön bejegyzett szervezet tag van, amely az általa nyújtott tagi hitelt a szerződésben foglaltaktól eltérően veszi ki;

20) Az ügyfél szervezetben tulajdonos és vezető tisztségviselő váltás következtében külföldi lakóhellyel rendelkező személy(ek) lett(ek) a tag(ok), vezető tisztségviselő(k), aki(k) képviseletében más személy(ek) jár(nak) el a szolgáltatónál;

21) Havi több millió forintos nagyságrendben import tevékenységgel (is) foglalkozó ügyfél cég ugyanazt a terméket, a későbbiek folyamán belföldi gazdasági társaság közbeiktatásával szerzi be, amelynek következtében import ÁFA fizetési kötelezettsége megszűnik, vagy nagymértékben csökken;

22) Szolgáltatási – különösen: tanácsadás, takarítás, építőipari szolgáltatás, munkaerő kölcsönzés, hirdetés, reklám, filmgyártás – tevékenységgel foglalkozó ügyfél társaság a számlájára érkező több millió forintos jóváírásokat nyilvánvaló gazdasági cél nélkül rövid időn belül készpénzben felveszi;

23) Az ügyfél szervezetnél a bizonylatok alapján nincsenek konkrét működésre utaló költségek (pl.: víz, fűtés, telefon, áram számlák, bérleti díj)

24) Nemzetközi kereskedelemben résztvevő cég esetében az export vagy import ügyeletek alul vagy túlszámlázása történik; az árukat indokolatlanul külföldre majd visszaszállítják; semmilyen körülmény nem utal arra, hogy az áruk a valóságban kiszállításra kerülnek (nincs fuvarköltség, sem gépjármű bérleti díj, üzemanyagköltség nem merül fel, szállítóeszközzel nem rendelkezik stb.) viszont számla birtokában a pénzt mozgatják, alacsony adókulcsú államban (offshore) bejegyzett cégek a szállítók vagy a vevők; az áru mennyisége és típusa nem illik bele a szállító vagy vevő profiljába, a számlák és a vámokmányok között nagy különbségek mutatkoznak;

25) Szokatlan kölcsön ügyletek: a kölcsönadónak nincsenek látható tulajdonjogai; a pénz nem a kölcsönadó országból érkezik; nincs írott kölcsönszerződés; a kamatfizetés vagy a törlesztő részlet fizetése nem szerepel tervekben, vagy nincs betartva; a visszafizetésnek nincs gyakorlati nyoma; a kamatláb lényegesen eltér a piaci értékektől; a tartozás beszedésére nem történik semmilyen intézkedés;

26) Ügyfél szervezet alacsony adókulcsú államban (offshore) bejegyzett gazdasági társaságtól fogad be számlát;

27) Ügyfél szervezet alacsony adókulcsú államban (offshore) bejegyzett gazdasági társaság részére végez alvállalkozói tevékenységet;

28) Ügyfél szervezet stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban bejegyzett szervezettől fogad be számlát, illetve teljesítés igazolást.

C.    Az üzleti kapcsolat megszűnésekor

29) A szerződés felmondásra került az ügyfél olyan kérése miatt, amely jogszabálysértéssel járó ügylet kivitelezéséhez kér segítséget;

30) Az üzleti kapcsolat azért került megszüntetésre, mert a szolgáltató nem tudta végrehajtani teljeskörűen az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket az ügyfél közreműködésének hiánya miatt.

Még egyszer hangsúlyoznám, ezek „csupán” a NAV által fontosnak gondolt szempontok, iránymutatás. A bejelentésre kötelezett szolgáltatók a törvény alapján maguk határozzák meg ezeket.

A fenti pontok közül több is érinthet téged, néhányat nézzünk meg!

„Minimális összegű saját tőkével (vagyonnal) rendelkező gazdálkodó (társaság) szabályos hitelfelvétellel, kölcsönnel nem igazolható nagy összegű befektetése;”

Az ingyenesen elérhető beszámolóból egyértelműen kiderülhet miből volt a vállalkozásnak nagy összegű befektetésre pénze. Ha a gazdálkodási adatokból az derül ki, hogy a befektetés forrása nem a vállalkozás eredményéből született pénzeszközből valósult meg, hanem valamilyen kölcsön ügyletből, érdemes meggyőződni arról, hogy az milyen forrásból származik. Pl. a vállalkozás tagjai által rendelkezésre bocsátott pénzeszközről van szó (tagi kölcsön)? A tagnak honnan volt ennyi pénze? Kérj nyilatkozatot, igazolást a forrásról!

„Az ügyfél kötelezettségeit (szerződés, megállapodás hiányában) rendszeresen más teljesíti és fordítva;”

Úgy érzem, ez nem szorul magyarázatra.

„ A cég valamely bankszámláján racionális gazdasági cél nélkül „átfolyatják” a pénzt;”

Nem csak az ad gyanura okot, ha megkér a „haver”, hogy teljesíts helyette egy vagy több nagy összegű átutalást. Evidens, hogy ilyet nem teszünk! Van azonban olyan eset is, amelyről a legtöbben nem is feltételezik, hogy pénzmosásba keverednek. Ilyen lehet például az, ha téged közbeiktatnak alvállalkozóként egy láncolatban, anélkül, hogy tényleges tevékenységet végeznél. Ha jutalékot ajánlanak fel egy kis „számlázásért” cserébe, feltétlenül kezdj el aggódni!

Mit tehetsz, ha pénzmosás gyanúja merül fel a cégedben?

Mint korábban írtam, a törvény nem csak a pénzmosás elkövetőjét bünteti, hanem azt is, aki ugyan az „előcselekményben” elkövetésében nem vett részt, de:

Más által elkövetett büntetendő cselekményből származó

a) dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja,

b) dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe

és gondatlanságból nem tud a dolog ezen eredetéről.

Ez a gondatlan pénzmosás és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető…

Ellenben, nem büntethető a gondatlan pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, és az elkövetés körülményeit feltárja. A büntethetőség megszűnésének feltétele, hogy a bűncselekményt még nem vagy csak részben fedezték fel. Ha az elkövetés időpontjában az elkövető gondatlanságból nem tudott a dolog vagy pénz bűnös eredetéről, de ennek felismerése után erről a hatóságot értesíti, a felelősségre vonás alól mentesülhet, feltéve, hogy a bűncselekményt nem vagy csak részben fedezték fel. Ha azonban az elkövető csak azután értesíti a hatóságot a pénzmosásról, hogy a hatóság már eljárást folytat, a büntethetőséget megszüntető ok nem áll fenn.

Mit tehetsz, hogy elkerüld ezeket a helyzeteket?

Első számú szabály: körültekintően járj el üzleti parnereid, befektetőid megválasztásakor! A pénznek nincs szaga, tartja a mondás, viszont van múltja, forrása. A gazdálkodásról szóló adatok ingyenesen megismerhetők.

Kettes számú szabály: mondj nemet a csalóknak és a csalásra felbújtóknak! Ha törvényesen nem tudod gazdaságosan és megfelelően jövedelmezőn üzemeltetni a vállalkozásodat, akkor ne vállalkozz! Nem kötelező!

1^ https://nav.gov.hu/nav/penzmosas/eves_jelentesek_feleves_tajekoztatok

Banner vector created by vectorpouch – www.freepik.com

Van egy jó ötleted?

Elmondom mik a lehetőségeid!

Kérem az ingyenes segítséget!