Bevételnek számít-e az apporttal szerzett üzletrész a katás egyéni vállalkozónak?
Milyen lehetőségek kínálkoznak annak a kiskereskedelemmel foglalkozó katás egyéni vállalkozónak, akinek 3 millió forintos készlete van és a bevétele már most vészesen közel jár a 12 millió forinthoz, így megoldásra van szüksége, hogy elkerülje a brutális mértékű 40%-os különadót, amely elvinné a teljes hasznát?
Ha áttér augusztus 1-vel átalányadóra, a kata kerete még a mostani szabályok szerint alakul, vagyis július 31-ig 7 millió forint, amennyiben év elejétől katásként üzemelt és nem szünetelt közben. Így egyből akár 2 millió forint különadó fizetési kötelezettsége keletkezhet.
Az új Kata törvény átmeneti rendelkezése szerint (15. § (3)) amennyiben augusztus 31-én még katás, úgy év elejétől számítva 12 milliós kerete van augusztus 31-én. Így sem fér bele a keretbe.
Megoldás lehet, ha gazdasági társaságot alapít és a meglévő készletet apportként viszi be a cégbe? Kérdés, van-e valamilyen adófizetési kötelezettsége a katás egyéni vállalkozónak a készlet „elidegenítése” miatt, illetve bevételként kell-e kezelni a katás egyéni vállalkozónál az apportra tekintettel a gazdasági társaságban megszerzett üzletrészt?
Mit ír a törvény a kisadózó bevételéről?
“2. §
kisadózó vállalkozás bevétele: a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt, valamint az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg azzal, hogy nem bevétel
…
d) az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni…”
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A katás egyéni vállalkozó nem a vállalkozói tevékenységével összefüggésben szerezte meg az üzletrészt, hanem természetes személyként, magánszemélyként.
A gazdasági társaság alapításakor a természetes személy üzletrészt szerez 3 millió forint értékben. Amennyiben az apportként átadott készlet értéke valóban megfelel a 3 millió forint összegnek, úgy az üzletrész megszerzése nem jár semmilyen adófizetési kötelezettséggel, ellenben, ha a készlet értéke alacsonyabb az általa megszerzett üzletrész értékénél, akkor a kettő közti különbözet adóköteles lesz, ingó vagyontárgy átruházása jogcímen. A fizetendő adó kiszámításakor két lehetőségünk van kedvezőbben adózni:
nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának a 30 ezer forintot meg nem haladó részét,
iletve
nem kell a jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgyak átruházására tekintettel megszerzett bevételből, ha a bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot.
A társaságot lehet alanyi áfa mentesként indítani. A kisadózó egyéni vállalkozói státuszt fent kell tartani augusztus 31-ig, hogy az új Kata törvény szerinti emelt kerettel 12 millión belül maradhasson. Szeptember 1. után figyelemmel kell lenni arra, hogy kisadózó csak akkor maradhat, ha mellette a társaságban a jogviszonya nem éri el a heti 36 órás foglalkoztatást!
Amennyiben a katás vállalkozónak más olyan tevékenysége is van, amelynek tekintetében az Áfa törvény alapján nem járhat el alanyi mentesként, úgy érdemes ezt a tevékenységet megtartani az év hátralévő részében, kimaxolva éves szinten a 18 milliós kata keretet, mert ezen tevékenységek nem számítanak bele az alanyi mentes keretbe, így emiatt nem kell belépnie az áfakörbe. Ilyenek pl. a távolról is nyújtható szolgáltatások magánszemélyek (nem adóalanyok felé), ha azt nem belföldi teljesítéssel kell alanyi mentesként számláznunk. Ez abban az esetben áll fent, ha már most is a célország áfáját alkalmazzuk, vagy önként bejelentkezünk az OSS rendszer alá.