Mennyiben érinti ez a Te vállalkozásodat? Jobban, mint hinnéd!
Rengeteget hallhatsz mostanában a NAV online számla adatszolgáltatással kapcsolatos változásokról, amelyek július 1-től lépnek életbe, de keveset arról, hogy milyen más hozadéka, következménye lesz a teljeskörű számlajelentésnek és hogyan fogja ez érinteni a vállalkozásodat. Persze, tudom, mindenki arról ír, hogy a NAV szeme mindent fog látni, meg majd a NAV fogja elkészíteni a bevallásokat (?) és hogy kénytelen lesz mindenki kukába vágni a papír alapú számlatömbjét. Mi most ennél sokkal szélesebbre tárjuk a jövő kapuját és beengedünk, hogy szétnézz!
Nem csak azt mutatjuk meg, milyen kötelezettségeid lesznek július 1-től, hanem azt is, hogy milyen lehetőségek rejlenek benne a vállalkozásod számára!
Nem mondok újat azzal, hogy egy digitális forradalmat élünk át. Nem ragozom, pontosan tudod miről beszélek! 2004. óta van egy vízióm a könyvelés digitalizációjával kapcsolatosan, ami jó ideig nem valósulhatott meg egyrészt a globális és technikai feltételek hiánya miatt, másrészt a jogszabályi környezet sem támogatta. Az első lépés efelé a bevallások elektronikus – ügyfélkapus azonosítást követő – beküldése volt 2006-ban, akkor még csak lehetőségként, majd kötelezően. Közben átalakultak a számlázási szokások is, egyre többen használnak számlázó programot. Ez szükséges változás – mondhatnám előfeltétel – volt ahhoz, hogy július 1-től minden – adóalany felé – kiállított számlát elektronikus úton jelenteni kelljen a NAV felé, 2021-től pedig a nem adóalanyok (magánszemélyek) felé kiállított számlákat és a külföldi értékesítéseket is.
Vigyázat! 2020. július 1-től a nem áfa alany adózókra (pl. alanyi mentes) is vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség, tehát minden vállalkozásra!
Az adatszolgáltatási kör és a jelentendő adatok kibővítésével tulajdonképpen a NAV-nak valósidejű, teljes rálátása lesz az adott vállalkozás gazdálkodására. Ezt szolgálta az a módosítás is, hogy ezentúl a számlát legkésőbb a teljesítést követő 8 napon belül ki kell állítani. Eddig az adóhatóság csak összesített adatokat, számokat látott az áfa bevallásban és a társasági adóbevallásban, innentől minden egyes tételt, gazdasági eseményt olvasni tud a számlákról. A kézi nyugtákat ugyan nem vonták be az adatszolgáltatás körébe, de várható a pénztárgép használat kiterjesztése.
Nézzük végig, milyen következményei lesznek a törvény módosításnak és mire tudja a NAV felhasználni ezeket az adatokat?
Czinege Attila, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzési szakfőigazgatója elmondta az Építőipar 2020 konferencián, hogy egy kockázatelemző rendszerbe érkeznek a számlák, amik alapján minősítik a vállalkozásokat és ha gyanúsnak találják, akkor kimennek ellenőrizni. Ezt minden kis értékű számlával elvégzik, függetlenül a vállalkozási formától és az adózástól. A program 99 %-os biztonsággal kidobja, hogy kihez kell kimenni ellenőrizni. Azt is elmondta, hogy a jövőre nézve a cél az, hogy minden vállalkozás minden könyvelési adatához hozzáférjenek. Ehhez készül egy kötelező ( XML) struktúra, amit minden könyvelőprogramnak tartalmaznia kell, ebből tudják kiolvasni egy gombnyomásra, vagy automatikusan az adatokat bármikor. (Ahogy most adatot szolgáltatnak az online pénztárgépek.)
Biztos hallottál már olyan esetekről, amikor egy vállalkozás az áfa, vagy társasági adó bevallás benyújtása előtt utólag szeretné kozmetikázni, csökkenteni az eredményét, befizetendő áfáját, ezért fiktív számlákat fogad be, amelyek mögött valós gazdasági teljesítés nincs. Az utólag, de még a bevallási határidőt megelőzően kiállított, visszadátumozott, direkt úgy kiállított számlákat, hogy azok áfa tartalma ne érje el a 100 ezer forintos áfa adatszolgáltatási küszöböt, a NAV eddig nem tudta kiszűrni, most már igen.
A határidőben – nem utólag – kiállított számláknál is könnyebben fogja tudni megállapítani az adóhatóság, hogy mennyire esélyes a befogadott – vagy éppenséggel kibocsátott – számla fiktív jellege, mivel mostantól az összes számla tételt látja szövegesen. (Pl. alvállalkozói díj szerződés szerint, reklámszolgáltatás stb.) Ebből kockázat elemzési módszerrel kiválaszthatja és ellenőrzésre kijelölheti az adott vállalkozást.
Az is kérdéses, hogy vajon a kézi számlatömbből kiállított számlát a kibocsátó fél jelenti-e a törvénynek megfelelően? Azonnal szemet szúr, ha a befogadó jelenti, a kibocsátó viszont nem. Ezért is fontos, hogy a tisztességes üzletmenetet folytató vállalkozások rendszeresen ellenőrizzék partnereik adatszolgáltatását a feléjük kibocsátott számlák tekintetében, hogy a felesleges ellenőrzési kockázatot elkerüljék.
A NAV- nak valós időben fognak rendelkezésre állni az adott vállalkozás beszerzési adatai és az értékesítés is, tehát a gazdasági eseményeket azonnal értékelni, elemezni tudja. Amennyiben a vállalkozás főleg adóalanyok felé értékesít, úgy tulajdonképpen egy szoftver segítségével tételesen képesek lesznek meghatározni a leltár adatokat és kiszűrni a trükközőket. Ez minden más gazdasági eseményre is érvényes.
Egyes szakemberek szerint problémát okozhat az is, ha a vállalkozás nevére más személyek rendszeresen vásárolnak és számlát kérnek, hiszen az adóhatóságnál ezek a számlák is megjelennek. Véleményem szerint ennek a félelemnek nincs valós alapja az esetek nagy részében. A fiktív gazdasági eseményekről kiállított számláknak pont az a lényege, hogy a vállalkozás befogadja, elismeri, mert ezzel szeretné fizetendő adóját csökkenteni. Ezzel szemben a vállalkozás tudta nélkül, annak nevére vásárolt termékek, szolgáltatások soha nem fognak a vállalkozás könyvelésébe bekerülni, hiszen nem ő vásárolta, vette igénybe, még csak nem is tud róla. Gyakorta előfordul pl., hogy egy asztalos vállalkozás rendszeres beszerzései tekintetében kedvezményt kap partnereitől és ezt kihasználva a vállalkozás munkatársai is az ő nevére kérik kiállítani a számlát, így jogosulatlanul igénybe vehetik a kedvezményt.
Más lehet a helyzet akkor, amikor egy adott kiskereskedelmi vállalkozás pl. nagykereskedőtől vásárol, ahol kizárólag kereskedők, vagy más adóalanyok vásárolhatnak, magánszemélyek nem. Megeshet, hogy az adózó (a kiskereskedő) nem minden értékesítéséről állít ki számlát, vagy nem üti a pénztárgépbe és a lebukást kiküszöbölendő a “feketén” eladott termékeket a beszerzéskor sem könyveli. Ebben az esetben az adóhatóságnak rendelkezésére fog állni egy bizonyos mennyiségű beszerzési adat és azt össze tudja vetni azonnal az értékesítési adatokkal. Az adózót nyilatkoztatják az árrés százalékos nagyságáról, vagy ár nyilvántartást kérnek tőle és ez alapján már nem lesz nehéz visszaszámolni, hogy az adott értékesítéshez mennyi beszerzésnek kellene tartozni. Amennyiben a beszerzések összege szemet szúróan meghaladja a számított mennyiséget, úgy vélelmezni lehet, hogy az adózó nem minden értékesítéséről állított ki számlát. Most is használja ezt a módszert az adóhatóság, csak ezentúl sokkal könnyebben és gyorsabban fognak hozzájutni az adatokhoz. Eddig az ellenőrzés során derült fény a turpisságokra, júliustól a turpisság gyanúja adhat okot az ellenőrzésre.
2021-től már a magánszemélyek felé kiállított számlákról és a külföldi értékesítésekről is adatot kell szolgáltatni, ezzel még inkább szélesedett az elemezhető adatok köre. A kapott adatokat a NAV más bevallásokkal is összehasonlíthatja, például a társasági adóbevallással. A fantáziádra bízom, mekkora lehetősége a NAV-nak a kapott adatok alapján kockázat elemzést végezni.
2020 tavaszán a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Számviteli Klubja, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete, az SDSYS – Smart Document System és az Adócampus közös országjárásra indul. Az előadók között ott lesznek a legnagyobb könyvelő és számlázó szoftverfejlesztők vezetői, szakmai szervezetek képviselői, adótanácsadók és a NAV szakértői is, akik körbejárják a NAV 2.0 változás okozta számviteli, jogi, és felhasználói szintű ismereteket.
Olyan kérdésekre keresik a választ, hogy
- mennyire változtatja meg a mindennapi munkavégzést a NAV 2.0 bevezetése?
- milyen lehetőségek rejlenek a kötelező adatszolgáltatásban és hogyan lehet előnyt kovácsolni belőle?
- hogyan változnak meg a szerepkörök és feladatok a könyvelő és a vállalkozás között?
- milyen új funkciókkal kell bírnia egy könyvelő és egy számlázó programnak?
- beruházás nélkül megszüntethető-e az adatrögzítést?
- mikor és hogyan szoríthatja vissza az online számlázás teljesen a papíralapút?
- melyek a következő lépések, technikai újítások, amelyekkel 2020-ban találkozhatunk?
Az előadók a hasznos tudnivalók mellett gyakorlati példákkal adnak választ azokra a kérdésekre, amelyek a következő hónapokban foglalkoztatni fogják a könyvelőket, pénzügyi és számviteli szakembereket, vállalkozások vezetőit és gazdasági munkatársait egyaránt.
A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött! Ide kattintva tudsz regisztrálni!
Mi a legelső, mácius 13-i rendezvényre megyünk Debrecenbe.
A cikk második részében azt járjuk körül, hogy mennyiben változtatja meg a könyvelést a digitalizáció és az online számlaadat szolgáltatást.
Ha nem akarsz lemaradni a legfontosabb tippekről, iratkozz fel most! ?
