A leggyakoribb téves, hiányos, pontatlan információk, amelyekkel a katás vállalkozók találkozhatnak az interneten

Sajnos néha, még a szakemberek körében is akad olyan, aki pontatlan, hiányos, vagy téves információt tesz közzé a katás szabályokról. Nem kívánom egyiküket sem megnevezni (nem ez a célunk), viszont szükséges, hogy a katás vállalkozások tisztában legyenek vele, ezért néhányat összegyűjtöttem. (Idézőjelben a téves, hiányos, vagy pontatlan állítás, alatta az általunk elvégzett javítás.)

Amennyiben az adóhatóság egy kisadózónál ellenőrzést végez, úgy a törvény szerint vélelmezi azt is, hogy a KATA-s és az adatszolgáltatásra kötelezett társaság között valójában munkaviszony jött létre.

A törvény lehetővé teszi, hogy ezt a vélelmet megdöntsék. Hét olyan feltételt sorol fel a jogalkotó, melyből legalább kettőnek kell fennállni ahhoz, hogy a vélelem ténylegesen megdőljön. Ez a szám azonban nincs kőbe vésve, ez a szükséges minimum, a minősítés azonban esetről esetre eltérhet.”

Ez téves és feleslegesen félelemkeltő! Bizony, a két feltétel megléte elégséges, hogy ne minősítsék munkaviszonnyá a katázást akkor, ha egy partner felé 1 millió forintnál többet számlázunk! Ez kőbe vésett! A törvény így fogalmaz:

14. § 

(2) Az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében – a (3) bekezdés figyelembevételével az ellenkező bizonyításáig – vélelmezi, hogy a kisadózó és a kisadózó vállalkozással összefüggésben a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles adózó között munkaviszony jött létre.

(3) A (2) bekezdésben foglalt vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul: (…)


Azt, hogy milyen esetekben beszélhetünk illetve pontosabban a másik oldalról megközelítve, mikor nem beszélhetünk leplezett munkaviszonyról, azt maga a KATA törvény mondja meg.”

Téves! A kata törvény kizárólag az 1 millió forint feletti egy partner felé való számlázás esetén ad világos információt, hogy mely esetekben kell az adóhatósági vélelmet megdöntnek tekinteni (lásd fent). Más esetekben is lehet leplezett a munkaviszony, nem szükséges ahhoz 1 millió forint felett számlázni, (és még csak katásnak sem kell lenni hozzá) erre vonatkozóan az általános szabályok szerint kell a minősítést elvégezni, amelyre maga a kata törvény is utal:

14. § (1) A kisadózó vállalkozással kötött szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint, a rendeltetésszerű joggyakorlás feltételére figyelemmel kell minősíteni. Ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket e törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani.


A számlán szerepelnie kell a „kisadózó” szövegnek. A számlán az áfakulcsnál kötelezően „AM” jelölést kell használnunk.”

Alap esetben a KATÁ-s egyéni vállalkozások alanyi mentesek”

Egy oldalon belül kétszer is megerősíti azt, ami nem igaz! Évek óta hiába küzdünk, hogy szétválasszuk a fejekben a kata és az áfa fogalmát. ☹

Mi köze van a katának az áfához? Röviden: semmi.

Bővebben: A Kata egy jövedelem adózási forma, az áfa pedig egy hozzáadott érték típusú adó. Az áfának nincs köze a jövedelemhez, csupán a bevételhez, amire felszámítjuk és ezzel tovább hárítjuk a vevőre. Katásként és nem katásként ugyanúgy lehetsz áfakörös, vagy lehetsz alanyi áfa mentes. A kettő között összefüggés nincs. Adópolitikai céltól vezérelve állapította meg a kormány mindkettő 12 milliós értékhatárát és ez kedvező. Azért terjedt el a két adónem összemosása a fejekben, mert igen sok katás vállalkozás van és nagy részük alanyi mentességet választott áfában. Ez potenciális marketing lehetőséget rejtett (célközönség, célzás), amit a szakma (könyvelők, adótanácsadók, vállalkozás fejlesztők) felismert és egyből alkalmazni is kezdte. Azért kell foglalkoznunk a témával, mert sok katás választ alanyi mentességet az áfában és nem tudja, hogy vannak helyzetek amikor alanyi mentesként is fel kell számítania az áfát, vagy esetleg áfa fizetési kötelezettsége keletkezik…

Nincs olyan, hogy „alapesetben alanyi mentes”! Tehát az áfakulcsnál a számlán a megfelelő jelölést kell alkalmazni!

Az alanyi mentesség csupán választható a vállalkozás alapításakor, vagy – már működő vállalkozás esetén – minden év január 1-től, amennyiben a választási feltételeknek megfelel. Az áfa elszámolás módja többféle lehet, ez függ a tevékenységtől is, ezt most nem részletezzük.

Továbbá, katás egyéni vállalkozó esetén a számlán (az adószám és a székhely mellett) fel kell tüntetni a „kisadózó” szövegen kívül azt is, hogy „egyéni vállalkozó”, vagy annak rövidítését („e.v.”) és az okmányirodai nyilvántartási számot.


ha az egyéni vállalkozó már előre tudja, hogy ebben az évben a bevétele meg fogja haladni a 3 millió forintot, akkor a vállalkozás indításától számított 15 napon belül van lehetősége kérni a tételes elszámolást.

Ebben az esetben egy éves 50 000 iparűzési adó kötelezettsége keletkezik az egyéni vállalkozónak, ha ezt nem jelenti be, abban az esetben az árbevétel – elszámolható költségek alapján kell számítani az iparűzési adót.”

Észrevettük, hogy a leggyakoribb félretájékoztatás az iparűzési adó témakörben merül fel. Tegyük rendbe!

Elöszőr is: hogy jön ide a 3 millió forint? (Én nem jöttem rá.) A katás vállalkozásnak három féle lehetősége van iparűzési adójának elszámolásakor, nem csak kettő. A legnépszerűbb a tételes iparűzési adó választása, amelynek lényege, hogy székhelyenként, telephelyenként fixen meghatározott 2,5 millió forintos adóalap után kell az önkormányzat által meghatározott adókulccsal számított iparűzési adót megfizetni. Az adókulcs önkormányzatonként eltérő lehet, törvény szerint a felső határa az adóalap 2 %-a. 2 %-os adókulcs esetén jön ki az évi 50.000 ft adó. Ahol kisebb az adókulcs, ott a tételes iparűzési adó összege is kisebb lesz.

Tehát nem fixen évi 50 ezer!

Egyes esetekben a 2,5 milliós adóalapot arányosítani szükséges, erre most nem térünk ki!

Vannak települések, ahol a törvény által megengedett maximálisan 2,5 millió forintos adóalapig adómentességet élvez a vállalkozás. Ebben az esetben a tételes iparűzési adót választó katás vállalkozásnak is bevallási kötelezettsége keletkezik, mégpedig az adóévet követő év január 15-ig. A határidő elmulasztása nem jogvesztő, ennek ellenére az önkormányzatok többsége előszeretettel hivatkozik erre és a későn benyújtott bevallásokat nem dolgozza fel, nem adja meg a mentességet.

A tételes iparűzési adó választásának határideje katásként kezdő vállalkozásnál a kata alanyiság kezdőidőpontját követő 45 nap, nem pedig 15. (15 nap régen volt.)

Nem a tárgyévben katássá váló vállalkozások az adóévet követő február 15-ig jelenthetik be azon szándékukat, hogy iparűzési adóban az év január 1-től tételes iparűzési adó fizetést választanak, vagy azt, hogy már nem kívánják alkalmazni. Visszamenőlegesen, az előző évre a választás nem alkalmazható!

Az önkormányzatok nagy része szerint ez a határidő is jogvesztő, pedig nem az! Mikor jogvesztő egy határidő?

Jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére jogszabályban előírt határidő eltelte jogvesztéssel akkor jár, ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli. Ha a határidő nem jogvesztő, arra az elévülés szabályait kell alkalmazni.”

(Ptk. 6:21. §[Az időmúlás joghatása])

Az anyagi joginak minősülő határidő elmulasztása jogvesztő vagy elévülési jellegű lehet. A jogvesztés súlyos következménye csak a jogszabály kifejezett rendelkezése alapján állhat be, azaz ha a jogszabály nem tartalmaz ilyen rendelkezést a határidő-számítás vonatkozásában, akkor hibátlan kodifikáció esetén a határidő elmulasztása nem jogvesztő, a mulasztás kimenthető.”

(Kúria 2/2015. PJE jogegységi határozata (megjelent a Magyar Közlöny 2015. március 5-i számában))

Folyamatban van ezügyben egy állásfoglalás kérés részünkről, ha kapunk választ megosztjuk!

Az iparűzési adó elszámolásának másik módja az egyszerűsített adóalap szerinti elszámolás, amely azt jelenti, hogy a katás bevételek 80%-a az adóalap. Ennek az elszámolási módnak a választását az éves iparűzési adóbevallásban kell jelölni. Erre is vonatkoznak speciális szabályok.

A harmadik lehetőség az iparűzési adó elszámolásának módjában pedig az általános szabályok szerinti nettó árbevétel – elszámolható költségek képlet.

Találkoztam olyan hibával is, hogy míg a vállalkozás a székhelyén a tételes iparűzési adót választotta, addig egy másik telephelyen a 80%-os adóalap megállapítási módszert alkalmazta.

Nem lehet keverni az adómegállapítási módokat!

A helyi adó törvény egyértelműen fogalmaz:

39/B. §

(3) *  A kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozó (a továbbiakban e § alkalmazásában: kisadózó vállalkozás) (9) bekezdés szerint bejelentett döntése esetén, az adó adóévi alapja – a 39. § (1) bekezdésében, vagy a 39/A. §-ban foglalt előírásoktól eltérően – székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint.”

Tehát önkormányzatonként minden egyes telephelyre és a székhelyre is 2,5 millió forintos adóalappal kell számolni.


A vállalkozás indításakor be kell jelenteni az iratőrzés helyét

Csak abban az esetben kell bejelenteni, ha az iratőrzés helye eltér a székhelytől. (Most vállalkozásról beszélünk.)

Amennyiben Te is úgy érzed, hogy van még mit tanulnod a katáról, iratkozz fel további tippekért! ?

További cikkek

Dropshipping vagy fulfillment?

Az e-kereskedelem rohamos fejlődésével egyre több vállalkozás választja a dropshipping vagy a fulfillment szolgáltatásokat a terméklogisztika terén. Mindkét modell lehetővé teszi, hogy a kereskedők a

Tovább »

5 lépés a sikeres vállalkozás felé

Sok ember vágya, hogy saját vállalkozásával önállóan dolgozhasson és hatékonyabban befolyásolhassa a saját életét és jövőjét. Azonban az új vállalkozás indítása nagy kockázattal és felelősséggel

Tovább »

Írj nekünk!