Káosz az önkormányzatoknál a katások iparűzési adója körül

Téves PM állásfoglalás alapján járnak el hibásan az önkormányzatok

Hetek óta óriási a felháborodás a szakmai csoportokban, miután sorra érkeznek a különböző önkormányzati adóhatóságoktól az értesítések, mely szerint az a tételes iparűzési adót fizető katás adóalany, aki az adóévben egyszer vagy akár többször szünetelt, elveszíti tételes iparűzési adó fizetésre való jogosultságát, valamint kötelezik őket minden egyes szünetelés alkalmával záró bevallás benyújtására. Az adóhatóság arra hivatkozik, hogy 2021-ben változott a törvény, ami nem igaz, a törvény 2013 óta változatlan, csak a PM-nél elkezdték félreértelmezni szakmai egyeztetés nélkül és kibocsátottak egy hibás PM állásfoglalást, amely szerint a szüneteltetés befejeztével az adózónak 45 napon belül újra be kell jelentkezni a tételes iparűzési adó fizetés végett.

A Htv. 39/B. (3) bekezdése alapján kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozó a (9) bekezdés szerint bejelentett döntése esetén, az adó adóévi alapja – a 39. § (1) bekezdésében, vagy a 39/A. §-ban foglalt előírásoktól eltérően – székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint. Ha a kisadózó vállalkozás e minősége szerinti adókötelezettsége valamely településen az adóév egészében nem áll fenn, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettsége szünetel, akkor az adó önkormányzatonkénti alapja a 2,5 millió forintnak az adókötelezettség időtartama naptári napjai alapján arányosított része.

Emellett a (9) bekezdés kimondja, hogy a vállalkozó e döntése a teljes adóévre vonatkozik és az adóév február 15-ig jelentheti be, hogy az adó alapját nem a (3) bekezdésben foglaltak szerint kívánja megállapítani. 

Ugyanezen paragrafus (6) bekezdése szól arról, hogy fenti adózó a naptári év egészére (mint adóévre) egy adóbevallást nyújt be az adóévet követő év január 15-ig, ha

a) az adóévre fizetendő adó az adóévre ténylegesen megfizetett adóösszegnél azért kevesebb, mert a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettség – egy vagy több alkalommal – szünetelt,

b) az önkormányzat rendelete alapján az adóévben adóalap-mentességre, adókedvezményre, a 40/A. § alapján az adó csökkentésére jogosult és a fizetendő adót csökkenteni kívánja.

Milyen esetekben szűnhet meg a tételes iparűzési adófizetésre való jogosultság? Erre három eset van:

  • a kata alanyiság megszűnése esetén, pl. áttér szja szerinti adózásra
  • saját elhatározásból február 15-ig bejelenti, hogy már nem kívánja alkalmazni
  • a vállalkozás megszűnik

A vállalkozás szüneteltetése egyik esetbe sem tartozik bele! A szüneteltetés végén, amikor a vállalkozás újra működővé válik nem kell újra bejelentkezni a tételes iparűzési adó hatálya alá, mivel korábbi választása az egész adóévre érvényes!

Többen kértük Ruszin Zsoltot, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnökét, hogy jelezze az illetékesek felé a problémát. Ez megtörtént, közzé is teszem lejjebb.

Arra kérem a kollégákat, mindannyian küldjük el emailben az érintett önkormányzatoknak és a levélben szereplő címzetteknek az alábbi levelet, hogy biztosan odaérjen!

Feladó: FairConto – Ruszin Zsolt <zsolt.ruszin@fairconto.hu>
Date: 2022. jan. 29., Szo, 3:00
Subject: a szünetelés és a HIPA-KATA
To: <lorant.kanyo@pm.gov.hu>, Szatmári László <Laszlo.Szatmari@pm.gov.hu>
Cc: Izer Norbert <norbert.izer@pm.gov.hu>, Besesek Botond <botond.besesek@pm.gov.hu>, Pócsi István <Pocsi.Istvan@budapest.hu>, Kemecsei Zoltán János <Kemecsei.Zoltan@budapest.hu>, <gsteger@szombathely.hu>, <zbranyi@szombathely.hu>, <ado@ph.zalaegerszeg.hu>, dr. Koloszár Márta <koloszar.marta@miskolc.hu>, <ado@miskolc.hu>, <helyiado@ph.debrecen.hu>, <mezo.timea@gyor-ph.hu>, <adoiroda@szeged.eu>, <zoltan.kiss2@pm.gov.hu>, <jegyzo@ph.pecs.hu>, <gyarmati.maria@ph.pecs.hu>, <gergely.gulyas@me.gov.hu>, <miniszterelnok@me.gov.hu>, NAV – Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály <ki.utf@nav.gov.hu>, NAV KI Adószakmai ügyekért felelős szakmai helyettes <ki.aszh@nav.gov.hu>, NAV KI Adóügyi Főosztály <ki.auf@nav.gov.hu>

Tisztelt Szatmári László Főosztályvezető úr,

Értesültem arról, hogy a Pénzügyminisztérium által gondozott – a kormány adminisztrációt csökkentő céljaival szöveges ellentéteben álló – tételes HIPA-KATA szabályok újabb komoly hullámokat vernek, miután a COVID alatt nagyon sokan szüneteltettek, éven belül többször is. Számtalan 2020-ról elmaradt esetről tudok, ezek egyre “véresebb” következményekkel járnak (bevallási bírság, végrehajtás).

Valójában a KATA alanyiság (hasonlóan az ÁFA alanyisághoz) nem szűnik meg a szüneteltetéssel, így a HIPA és az ART szerinti szüneteltetési szabályokat tilos (lenne) a KATA törvény nélkül figyelembe venni. A KATA törvény kizárólag a bevételi keret kapcsán ír elő szabályozást, nem állítja, hogy a KATA alanyiság vagy és annak alapján tett adójogi nyilatkozatokat megszűnnének. Ilyesmit a HIPA szabályok se tartalmaznak.

Ebben a körben meg kell különböztetni a szüneteltetést (EV nyilvántartásba, kamarai nyilvántartásba való bejelentés) és a szünetelés egyéb eseteit, amely teljes hónap esetén áll fenn és csak a KATA összegére vonatkozik, de mindkét “szünet” teljes hónapjai alatt szünetel a KATA fizetési kötelezettség. Ezért különösen kell figyelniük, hogy mikor használok szüneteltetést és szünetelést. Remélem menni fog. Lássunk neki:

A szüneteltetés nem szünteti meg a tételes HIPA választását!

Az Önök nyakatekert nyelvén mindez azt jelenti, hogy a Htv. 39/B.§ (3) első fordulata szerinti “A kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozó” a szüneteltetés alatt is “A kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozó”-t jelent, hiszen a Katv. 5.§-ban nincs a kisadózó vállalkozások tételes adója megszűnési esetei között a szüneteltetés, csupán nem kell megfizetni az adót a szüneteltetés teljes havi időtartamára (Katv. 8.§ (9) d)) és az ilyen hónapot a KATA keretből ki kell hagyni. Miután a KATA törvény is a többi esettel együtt a szüneteltetést is az adófizetési kötelezettség (és nem adóalanyiság) szünetelési szabályai alá veszi, így például a táppénz, a katonai szolgálat, de a szüneteltetés teljes havi  fennállása esetén (amit ugye a NAV-tól lehet megtudni) a tételes HIPÁt az arányos adóalapra kell vetíteni (Htv. 39/B.§ (3) utolsó fordulat).

FIGYELEM!
A szüneteltetés teljes hónapjai során SZÜNETEL az adófizetési kötelezettség.
A KATA alanyiság eközben viszont NEM SZÜNETEL!

Magyarul: a tételes KATA-HIPA fennmarad a szüneteltetés alatt is meg az után is, és az összegét arányosítani kell !!!

Ezzel párhuzamosan – a jogszabály koherenciájára vonatkozó szabály felrúgásával – bevallási kötelezettséget szerepeltettek a szüneteltetés/szünetelés esetére – a jogalkotó meg mindig megszavazta azt (Htv. 39.§ (6)), miközben az szöges ellentétben állt a (3) bekezdés fent vázolt szabályával. Valójában nincs szükség bevallási szabályra, hiszen az arányosítás már szerepel, számolni meg az önkormányzati adóhatóság is tud, a szünetelésről meg értesült.

Így most (ismét) tömegesen kell (kellett volna) a COVID miatt jelentős számban a KATA fizetése alól szünetelő egyéni vállalkozásoknak bevallást tenniük január 15-ig, ami viszont a fenti választásukat egyáltalán nem szünteti meg, így – álláspontom szerint – nincs ismételt bejelentkezési kötelezettség a tételes HIPA alá! A szüneteltetés esetén a választási és a bevallási szabály ellentmondása ezért fenntarthatatlan!

Ahol ellenállnak az adózók (és a könyvelőik) az inkoherens és a jogalkotás szabályainak ellentmondó január 15-ig való “szünetelési” bevallási szabálynak, ott jön a mulasztási bírság és még nem találkoztam olyan esettel, ahol azt perre lehetett volna vinni és elvinni az ügyet egészen az Alkotmánybíróságig! Tudvalevő, hogy a Pénzügyminisztérium (korábban: NGM) egy sor nyakatekert és a jogrendnek ellentmondó részletszabályt nyújtott be az Országgyűlésnek, amit ott gyanútlanul megszavaztak, de azok közül csak egy-egy kerül elvétve az Alkotmánybíróság elé. Lám, lám, amikor egy ilyen szabály az Alkotmánybíróság elé kerül, akkor az ott el is hasal: https://index.hu/belfold/2022/01/28/visszahato-hatalyu-adoszabalyt-semmisitett-meg-az-alkotmanybirosag

Összefoglalva:
A katások tételes HIPA választása esetén bármely szünetelés miatti bevallási kötelezettség értelmezhetetlen, azt az arányosítás rendezi! Ezért súlyos koherenciazavar van a törvényben, amit a Pénzügyminisztérium (korábban: NGM) idézett elő. A szüneteltetést követő ismételt tételes HIPA választásról pedig szó sem lehet, az biztosan fennáll, fennmarad!!! Feloldásként a bevallási kötelezettség jogértelmezéssel való AZONNALI kivezetése javasolt, később pedig jogszabály-módosítást lehetne kezdeményezni a kormánynál, de szóba jöhet a rendeleti úton való korrekció is, akár az összes ilyen bevallási kötelezettségre visszamenőleges hatállyal. Mindeközben az arányos tételes HIPA simán előírható az adózóknál számítás útján.

UI1: Természetesen elfogadhatatlan érv, hogy a bevallásra 2013-tól azért volt szükség, mert az önkormányzati adóhatóság “különben” nem értesült a szünetelés tényéről. A szüneteltetés ténye 2014-től folyamatosan megtekinthető (https://www.nyilvantarto.hu/evny-lekerdezo) volt bárki számára, de azt a NAV – a többi szünetelési okot adózói bejelentéssel – folyamatosan nyilvántartotta. A NAV és az önkormányzati adóhatóságok között pedig deklarált adatszolgáltatás van (Art. 131.§ (12)) és volt (régi Art. 52.§ (2)). A NAV számára – elég elítélhető módon – csak 2020.07.01-től íratta elő a Pénzügyminisztérium a jogalkotóval a szüneteltetés “feltüntetését” és a teljes hónapra kata összegének mellőzését, de mindeközben arról 2013 óta folyamatosan tudott és azt nyilván is tartotta (sőt még az adózók számára letölthető törzsadatok elején is szerepeltette). Szóval a szünetelés nyilvántarthatósága körüli handabandázást majd a válaszban igyekezzenek kerülni.

UI2:Az EV szüneteltetés minden adónemnél és az adóeljárás során is alulszabályozott téma (lásd túlfizetés visszatérítése), de 10 év alatt se sikerült rá értelmes szabályozásokat alkotni. Immár 8 éve javasoltam először, hogy minden katás fizessen tételes HIPA-t (ahol az adóalap a kedvezményeket bevallás nélkül is tartalmazza), amit egy önkéntes bevallás benyújtásával (előleg számítása nélkül) lehetett volna felülírni. Ilyen bevallást legfeljebb néhány ezer katás tenne, de évente közel százezer tételes HIPA  bejelentést lehetne megspórolni. Egyszerű, tiszta szabály lenne, de ennek bevezetésére a minisztérium még nem is válaszolt, nemhogy megfogadta volna azt. Ehelyett 2013-tól, 2014-től, majd 2019-től még tovább bonyolították a témát, ami nagyrészt az évtizedek alatt sok kárt okozó Kanyó Lóránt és beosztottjainak műve. És most tessék… Itt az eredmény: az egyéni vállalkozók (és a könyvelőik) tobzódnak a “fillérekről” szóló HIPA – adminisztrációban, miközben naponta százával halnak meg az emberek.

A probléma megoldásáig, jó munkát és jó egészséget kívánva,
Maradok Tisztelettel

-- 
________________________________________
Ruszin Zsolt 
FairConto Zrt.

Könyvelési, ügyviteli szolgáltatások, adótanácsadás
Iroda:    1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 12-14
          8900 Zalaegerszeg, Nefelejcs u. 2/a.
Tel:      +36 1 238-8023
Mobil:    +36 20 922-8470  (+VIBER)
e-mail:   ruszin.zsolt@fairconto.hu
WEB:      www.fairconto.hu
Facebook: https://www.facebook.com/ruszin.zsolt

További cikkek

Dropshipping vagy fulfillment?

Az e-kereskedelem rohamos fejlődésével egyre több vállalkozás választja a dropshipping vagy a fulfillment szolgáltatásokat a terméklogisztika terén. Mindkét modell lehetővé teszi, hogy a kereskedők a

Tovább »

5 lépés a sikeres vállalkozás felé

Sok ember vágya, hogy saját vállalkozásával önállóan dolgozhasson és hatékonyabban befolyásolhassa a saját életét és jövőjét. Azonban az új vállalkozás indítása nagy kockázattal és felelősséggel

Tovább »

Írj nekünk!